Szatmárnémeti

Alacsony a talajvízszint is

Fotó: Habarics Zsolt/archív
2022.07.05 - 10:00
A föld alá is „elér a keze” a szárazságnak, a megszokott nyári szintnél jóval alacsonyabban van a talajvízszint Szatmár megyében. A háztartási vízellátással nincs probléma.

Az aszály és a szaharai hőmérsékletek a felszín alatt is kifejtik hatásukat, nem csak a folyómedrekben nincs víz, a talajvíz is nagyon le van apadva. Azzal a vízmennyiséggel, amit Szatmár megye háztartásainak 95 százaléka csapvízként használ, nincsen probléma, nyugtatta meg a közvéleményt hétvégi megkeresésünkre a Szatmár Megyei Vízügyi Igazgatóság illetékes munkatársa, de a természetes talajvíz szintje nagyon alacsony. Nincs baj a háztartások ellátására használt felszíni vizek esetében sem — ilyesmi egyes avasi településekre jellemző —, megszorító intézkedéseket egyelőre nem szükséges bevezetni. Nincs történelmi vízhiány a talajrétegekben, mutatott rá, de a megszokott nyári apadás fokozott mértékű. Alacsony a vízszint a felszíni vizekben is, 20–30 százalékát mérik az éves vízhozamátlagnak. A hosszú távú előrejelzések sem biztatók, a következő két hónapban sem lesz annyi csapadék, sem a megyei vizek területén, sem a szatmári folyók vízgyűjtőiben, ami ezen számottevően változtathatna.

Sok eső is kevés

Negatív rekord sem a felszíni vizek hozamát, sem a talajvízszintet illetően nincs, két-három évvel ezelőtt volt már a mostaninál is alacsonyabban a Szamos, a Kraszna és a Túr is, az abszolút minimumot például 1958-ban mérték a Szamoson, amikor kilenc köbméter volt az adott idő alatt átfolyó vízmennyiség, most ugyanez negyven köbméter.
A vízügyi szakemberek elmondása szerint a sok eső is kevés lenne normális szintre emelni a talajvízszintet, ez nagyon megsínylette nem csak az ez évi aszályt, de a korábbi időszakok kevés csapadékos időszakait is. Nehéz megállapítani, mennyi esőnek kellene mennyi ideig esnie ahhoz, hogy normalizálódjon a főleg a mezőgazdaság szempontjából fontos helyzet. Száraz a föld, szomjas a növényzet, nagy a párologtatás is, ha tehát hirtelen esik sok eső, az csak elfolyna, nem szívódna fel a talajba. Ha napokon keresztül esne 10–15 liter víz négyzetméterenként, lehet, hogy helyreállna a vízgazdálkodási egyensúly a talajban. 
A Szamos vízszintjének a normalizálódásához helyben négyzetméterenként ötszáz liter eső sem lenne elég, viszont ha negyven liter esne a folyó máramarosi vízgyűjtő övezetében, mindjárt jobb lenne a helyzet.

Princz Csaba