Lezárult a Medlife egészségügyi szolgáltató kutatásának első szakasza, melyben a COVID-19 elleni Pfizer/BioNTech-vakcinával beoltott személyeket vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen mértékű immunválaszt váltott ki az oltás, mekkora mennyiségű, a koronavírus-tüskefehérje (spike) elleni antitestet termelt a szerveztük, és az oltás beadását követően mennyi idő után váltak védetté. Vizsgálatukhoz a hazai egészségügyi dolgozók közül választották ki az alanyokat, az ország valamennyi megyéjéből, köztük Szatmárból is. Összesen 889, 20 és 70 év közötti kórházi dolgozó mintáját vizsgálták meg, eredményeik pedig reprezentatívak a hazai városi lakosság azon részére vonatkozóan, akiket beoltottak a Pfizer/BioNTech-vakcinával.

A romániai vizsgálat szerint az oltás biztonságos és hatásos. A résztvevők 99,7 százalékának vérében 80 AU/ml értéknél magasabb arányban mutatták ki a koronavírus-tüskefehérje (spike) elleni antitesteket 8–15 nappal a második oltást követően, míg 0,3 százalék esetében ennél alacsonyabb értéket mértek, vagy egyáltalán nem termelődtek antitestek.

Azon személyek esetében, akik az oltást megelőzően már átestek a SARS-CoV-2 vírussal való megfertőződésen, kiemelkedő eredményeket mértek: akár 14-szer magasabb antitestszintet is mértek esetükben már az első oltást követően, mint azoknál, akik még nem estek át a koronavírus-fertőzésen. A második oltást követően újabb 30 százalékkal emelkedett a kimutatott antitestek száma azok esetében, akik már átestek a betegségen, míg a második oltás a hatszorosára emelte az antitestek számát azoknál, akik még nem voltak betegek.

Azoknak az immunrendszere viszont, akik legalább két krónikus betegségben szenvednek, és megkapták mindkét dózist, 40 százalékkal alacsonyabb számú antitestet termelt, mint az egészségeseké.

Azt is kimutatta a kutatás, hogy azok, akiknél mellékhatások léptek fel a vakcinák beadását követően, magasabb számú antitesttel rendelkeztek, mint azok, akik „megúszták” az egy-két napig tartó mellékhatásokat.

Az immunizálás minimálisra csökkentette annak esélyét, hogy a beoltott személyek megfertőződjenek a SARS-CoV-2 vírussal. A fertőzött személlyel közvetlen kapcsolatba lépő oltottak közül tízből mindössze egy ember betegedett meg, és kivétel nélkül mindannyian enyhe lefolyásról számoltak be, tüdőgyulladás senkinél nem alakult ki.

A friss, hazai kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbb antitestet a 20–29 év közötti korosztály tagjainak immunrendszere termelte, az idősebbek, az 50–70 év közötti korosztály esetében átlagosan 30 százalékkal alacsonyabb értéket mértek, sőt, az 50 éven felüli férfiak esetében akár 40 százalékkal is alacsonyabb mennyiségű volt a koronavírus-tüskefehérje ellen termelt antitestek szintje. Azt is észrevették, hogy a 0-s vércsoportú személyek — Rh-faktortól függetlenül — szervezetében alacsonyabb volt az antitestek száma, mint más vércsoportú személyeknél.

A különböző társbetegségekben szenvedők, különösen az elhízottak és az onkológiai problémával küszködők esetében alacsonyabb antitestértékeket mértek, alacsonyabb volt a védettségük.

Bumbuluţ Krisztina