Az Európai Bizottság Eurydice platformjának jelentése szerint a romániai tanárok évi kevesebb mint bruttó 12 500 eurót keresnek, mely havonta átlagosan 1041 eurót jelent. Ez a kereset az Európai Unióban oktató pedagógusok bérének rangsorának a végére helyezi a hazai tanárokat. Ez a lehangoló statisztika azzal sem változott túl sokat, hogy az elmúlt években a romániai tanárok béremelése a legnagyobbak között van számon tartva, s jelentős eltérés van a kezdő és a pályafutásuk végéhez közeledő pedagógusok fizetése között, számol be az edupedu.ro. A romániai kezdő tanárok fizetése a legalacsonyabb egész Európában, derül ki az összesítésből.
A 2019/2020-as tanév adatai alapján készült Eurydice-jelentésből kiderül, hogy a 24 és 64 év közötti, közoktatásban dolgozó óvónők bére évi bruttó 12 101 euró, a tanítóké 12 526 euró, az általános iskolai tanároké 12 381 euró, a líceumokban oktatóké pedig 12 481 euró. Ez a fizetés a magyarországi (bruttó 11–13 ezer eurós évi átlagfizetés), szlovákiai (bruttó 12–16 ezer eurós évi átlagfizetés) és a montenegrói (kb. bruttó 11 800 eurós évi átlagfizetés) pedagógusok fizetésével hasonlítható össze, miközben az ellentétes póluson a dániai (bruttó 75 000 eurós évi átlagfizetés), németországi (bruttó 70 000 euró), ausztriai (bruttó 51–66 ezer euró), hollandiai (bruttó 56–65 ezer euró), norvégiai (bruttó 48–57 ezer euró), izlandi (bruttó 43–46 ezer euró) és finnországi (bruttó 34–56 ezer euró) pedagógusok állnak. S mindez úgy, hogy Románia azon néhány közép-európai ország közé sorolható, ahol a kezdő tanárok bérezése a legnagyobb növekedést (180 százalék!) regisztrálta a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően a 2019/2020-as tanévig, derül ki a jelentésből.
A jelentős bérnövekedés ellenére a romániai kezdő pedagógusok bére így is a legutolsók között található európai viszonylatban, hiszen évente kevesebb mint bruttó 9000 eurót kapnak kézbe, azaz havi 750 eurót. Ehhez hasonló alacsony bérezést a kezdő tanárok esetében csak Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában, Szerbiában és Törökországban mértek. A legmagasabb kezdő fizetést, évi bruttó 50 ezer eurót a dániai, németországi, luxemburgi, svájci és liechtensteini kezdő tanárok vihetnek haza, őket 30–40 ezer eurós kezdő jövedelemmel a belga, ír, spanyol, holland, osztrák, finn, svéd, izlandi és norvég oktatók követik.
A bérrács tekintetében Románia 11 másik európai országgal ahhoz a csoporthoz tartozik, ahol nincs differenciált bérezés az oktatási ciklusok függvényében, ugyanakkor élen jár a maximális jövedelem eléréséhez szükséges idő tekintetében is, ami 40 év szakmai régiséggel teljesíthető, s ezt csak Magyarország tetézi, ahol a pedagógus 42 év munka után érheti el a maximális jövedelmet, míg az európai átlag 34 év. Romániában 40 éves szakmai múlt után az alapfizetés 77 százalékkal növekedhet, Görögországban 36 éves pályafutás után 97 százalékkal, Ausztriában 34 év után 88 százalékkal, Magyarországon 42 év után 83 százalékkal, Franciaországban pedig 29 év után 70 százalékkal, derül ki az Eurydice-felmérésből.

Igazgatók bérezése

Az igazgatók bérezése tekintetében kiderül, hogy 22 országban egy külön bérrács alapján kapják fizetésüket, különféle juttatások nélkül, addig Romániában Máltához, Hollandiához és Törökországhoz hasonlóan plusz juttatást kapnak a menedzsmentért minden egyes oktatási ciklus esetén. Vannak olyan országok is, ahol a plusz juttatást ciklusonként adják, nem egységesen. Az oktatási intézmények igazgatóinak bére szélesebb skálán mozog Európában, az óvodaigazgatók bruttó 14 881 eurós bért kapnak évente, míg a kollégiumok, líceumok igazgatói 18 309 eurót.

Sógor Beáta