A CNAS 25,1 millió lejes gyorssegélyt utalt ki az ügyeleti központok támogatására, azonban költségvetés-kiigazítás hiányában továbbra sincs fedezet a központok működtetésére.

A családorvosi ügyeleti központok finanszírozása kapcsán kellemetlen helyzet állt elő, hiszen az áprilisi béremelés következtében az ügyeleteken dolgozó személyek kifizetése több megyében is késett. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) igazgatótanácsa a késedelmek miatt 25,1 millió lejes gyorssegélyt utalt ki, ami remélhetőleg megoldja az ügyeleti központok támogatása körül kialakult problémákat. Az igazgatótanács tagjai ugyanakkor analizálták az ügyeleti központok tevékenységét, és arra a következtetésre jutottak, hogy részletesen elemezni kell a tevékenységüket, de szükséges az ügyeleti központok működését szabályozó jogszabály módosítása is. Országos viszonylatban 352 családorvosi ügyeleti központ működik, és további 27 kérte az engedélyeztetését. A Szatmár Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (CAS SM) sajtószóvivője, Viorica Shibata megkeresésünkre elmondta, hogy a CNAS vezetőségének meglátása szerint fontosak az ügyeleti központok, de mindenképp szükséges egy pontos kritériumrendszer felállítása, amely alapján ezek működnek, s azoktól, amelyek ezt nem teljesítik, meg kell vonni a támogatást. Ami az ügyeleti központokban végzett vizsgálatok elszámolását illeti, Shibata arról tájékoztatott, hogy Szatmár megyében a májusi vizsgálatok ki lettek fizetve, most következik majd a júniusi hónapra esedékes elszámolás. A családorvosi ügyeleti központok működését a CNAS fizeti, míg tevékenységüket a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság ellenőrzi.

A hivatalos adatokon túl szerettünk volna átfogó képet kapni az ügyeleti központok működéséről, ezért dr. Călin Bumbuluţ családorvost, a Szatmár Megyei Orvosi Kamara elnökét kérdeztük. Az ügyeleti központot is működtető családorvos elmondta, hogy legutóbb az április hónapra esedékes elszámolás 78 százalékát kapták meg a megyében működő családorvosi ügyeleti központok, ami jelentősen megnehezíti ezek működtetését. Bumbuluţ rávilágított, hogy országszerte gond van az ügyeletek finanszírozásával, s a mostani gyorssegély csak arra lesz elegendő, hogy a már nagyon várt központi költségvetés-kiigazításig kifizessék az elmaradásokat az ügyeleten szolgálatot teljesítő családorvosoknak. Amíg nem lesz költségvetés-kiigazítás, addig megeshet, hogy 1–2 hónapig ismét nem kapják meg a pénzüket a családorvosok, magyarázta.

Szatmár megyében egyébként 174 családorvost tartanak számon, közülük 156-nak van érvényes szerződése a biztosítóházzal, s több mint százan a családorvosi ügyeleteken is szolgálatot végeznek, mondta az orvosi kamara elnöke. Kiderült, hogy megyénkben 20 ügyeleti központ működik, s áprilistól megnövekedett az orvosok órabére az addigi bruttó 12,8 lejről 40 lejre. Az ügyeleti órabér emelése elengedhetetlen volt, hiszen a 2011-es órabérrel már nem lehetett fenntartani a központokat, és egyre többet bezártak. Megyénkben két ügyeleti központ zárt be az év elején az alacsony támogatottság miatt, de ha a minisztérium nem lépett volna közbe, akkor alig tíz ügyeleti központ maradt volna. Ami az ügyeleti központok eredményességét illeti, Bumbuluţ kihangsúlyozta, hogy Szatmár megyében egy év alatt több mint 60 ezer vizsgálatot számoltak el az ügyeleti központokban, ami több, mint a Szatmár Megyei Kórház sürgősségi osztályán regisztrált esetek száma (megközelíti a 60 ezret).

Az ügyeleti központok működésére vonatkozó ellenőrzések kapcsán dr. Bumbuluţ elmondta, hogy már az év eleji sztrájkjuk alatt látszott, hogy mekkora terhet jelentett az UPU-nak az ügyeletek hiánya, hiszen a tiltakozási akció első napján 20 százalékkal, harmadik napján pedig már 70 százalékkal megnövekedett a sürgősségin megforduló betegek száma.

Sógor Beáta