Jóval kevesebben oltatták be magukat influenza ellen ebben a szezonban, mint a tavaly őszi-téli időszakban: míg 2020 decemberének közepéig a magas rizikófaktorba tartozó lakosság köréből 1 264 657 személy immunizáltatta magát karácsonyig az Egészségügyi Minisztérium biztosította ingyenes védőoltással, addig idén csak 886 127 polgár élt a lehetőséggel. A krónikus betegek egyesületeit tömörítő koalíció (COPAC) szerint mindez aggodalomra ad okot, hiszen a betegeknek a COVID-19-világjárvánnyal összefüggésben még nagyobb védelemre van szükségük.
„A járvány idején a krónikus betegeknek szükségük van védelemre az influenza ellen, a beadott oltások számának csökkenése az előző évhez képest pedig egyáltalán nem jó hír. A krónikus betegek vannak leginkább kitéve a fertőző betegségek szövődményeinek, ezért védelemre van szükségük” — mondta Radu Gănescu, a COPAC elnöke. A Krónikus Betegek Szervezeteinek Koalíciója azt javasolja a krónikus betegségekben szenvedő lakosoknak, hogy forduljanak háziorvosaikhoz, és kérdezzék őket az influenza elleni védőoltás lehetőségéről.

Kik veszélyeztetettek?

Az influenza az influenzavírus okozta fertőző megbetegedés, mely a légutakat — orr, torok, légcső, esetenként tüdő — támadja meg. Sok egyéb kórokozó (baktérium, vírus) is tud ugyan légúti megbetegedést okozni, de az nem influenza. A lakosság egyes csoportjainál gyakrabban alakulnak ki az influenza szövődményei, és ezek sokszor kórházi kezelést igényelnek. Mindenkinek, de a veszélyeztetett csoportba tartozóknak különösen javasolt a szezonális influenza elleni védőoltás. A veszélyeztetett csoportba tartoznak: az idősebbek, továbbá akik krónikus légzőszervi betegségben szenvednek, például asztmás betegek; akik súlyos elhízás miatt csökkent légzésfunkcióval élnek; akik szív- és érrendszeri betegségben szenvednek, kivéve a megfelelően beállított magasvérnyomás-betegséget; veleszületett vagy betegség/kezelés révén szerzett immunhiányos állapotú betegek, beleértve a HIV-pozitív személyeket, daganatos betegségben szenvedőket is; krónikus máj- és vesebetegek; várandósok; azok a nők, akik a gyermekvállalást az influenzaszezon idejére tervezik; rehabilitációs, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben, lakóotthonokban vagy egészségügyi intézményekben huzamosabb ideig ápolt, gondozott személyek.

Hogyan kaphatjuk el az influenzát?

Az influenza emberről emberre terjed közvetlen kontaktus útján, cseppfertőzéssel, ha a fertőzött személy köhög vagy tüsszög, illetve közvetett úton a fertőzött orr- és torokváladék cseppjei a környezetbe kerülve megfertőzhetik a másik embert.
Az influenzás betegnél általában a következő tünetek jelentkeznek: láz, torokfájás, orrfolyás, száraz köhögés, fáradtság, fejfájás, izomfájdalom. Az influenza súlyos, szövődményes formája bárkinél jelentkezhet, de sokkal gyakrabban fordul elő a veszélyeztetett csoportba tartozóknál. Az influenza szövődménye lehet az asztma, a tüdőgyulladás, a szívizomgyulladás, az agyvelőgyulladás, és akár halálos is lehet. A szövődmények megelőzésére a védőoltás a leghatásosabb módszer.

Az antibiotikum nem használ

Vírusfertőzésről lévén szó egészséges immunitású betegnél az influenza esetében elsősorban tüneti kezelésről beszélhetünk. Fontos a helyes lázcsillapítás, szükség esetén fájdalomcsillapítás és az ágynyugalom. Mindezek mellett erősen ajánlott a bő folyadékfogyasztás és a megfelelő táplálkozás és vitaminellátottság. A betegség kezelésében kiemelten fontos még az ágynyugalom.
Az antibiotikumok felhasználásával kapcsolatban az egyik leggyakoribb probléma, hogy a korábbról megmaradt gyógyszerrel egy később jelentkező megbetegedést, például az influenzát próbálja meg valaki házilag kezelni. Ennek azonban csak a baktérium okozta szövődmények esetében van értelme, hiszen az influenza kórokozója vírus, az antibiotikumra nem reagál, sőt, az indokolatlan antibiotikum-használat káros.

Influenza elleni és COVID-vakcina egyszerre

Azért, hogy megvédjük a saját és a környezetünkben élők egészségét télen, érdemes még a szezon kezdete előtt kérni a védőoltást. Az influenza és a COVID-19 elleni védőoltás orvosi, immunológiai szempontból bármilyen időköz betartásával vagy betartása nélkül, egy időben is adható, ez utóbbi esetben különböző végtagokba (egyik felkarba az egyik, másik felkarba a másik) adandók a vakcinák. Az olthatóságról minden esetben az orvos dönt.
Ebben az időszakban igyekezzünk kerülni a szoros kapcsolatot beteg emberrel, és rendszeresen mossunk kezet! Ha megbetegedett, tüsszögéskor a száját és az orrát zsebkendővel takarja el, amelyet használat után ki kell dobni. Aki beteg, az maradjon otthon, ha pedig úgy érzi, rosszabbodott az állapota, forduljon orvoshoz!

Bumbuluţ Krisztina