Közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a büntetőjog módosítása miatt Románia 11 nyugati partnere és szövetségese. A parlamenti különbizottság elkezdte a Btk. módosításának előkészítését.

Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének honlapján közzétett állásfoglalás szerint Románia partnerei és szövetségesei felkérték a Büntető törvénykönyv és a büntetőeljárás módosításában érintett hatóságokat: tartózkodjanak az olyan változtatásoktól, amelyek gyengíthetik Románia képességét, hogy eredményesen harcoljon a korrupció és a bűnözés ellen.

Az Egyesült Államok, Belgium, Kanada, Dánia, Svájc, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Norvégia és Svédország szerint Románia jelentős előrelépést ért el a korrupció visszaszorításában és egy hatékony jogállam kiépítésében, és szerintük tovább kellene haladnia ezen az úton, ahogy azt az — igazságszolgáltatás működését uniós megfigyelés alatt tartó — úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében a Romániáról kiadott országjelentés is javasolja.

A felhívást aláíró nyugati partnerek és szövetségesek azt javasolják a törvényhozóknak, hogy konzultáljanak a Legfelsőbb Bírói Tanács, az Európa Tanács két szaktestülete, a Velencei Bizottság és a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) szakértőivel, megelőzendő, hogy a büntetőjogi módosítások az erőszakos cselekmények, a nemzetközi bűnözés, kábítószer-kereskedelem és embercsempészet elleni küzdelmet is hátrányosan érintsék.

Az igazságügyi törvények módosítását kidolgozó parlamenti különbizottság csütörtökön kezdte el a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításának előkészítését. A Büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) módosítását múlt hétfőn fogadta el a parlament.

Jóváhagyott javaslatok

A szociáldemokrata párti Florin Iordache vezette testület által jóváhagyott egyik javaslat értelmében a legfeljebb tíz év szabadságvesztésre ítélt személyek büntetésük felének, a több mint tíz évre ítéltek pedig büntetésük kétharmadának (de nem több mint 15 év) letöltése után kérelmezhetik feltételes szabadlábra helyezésüket. A jelenleg érvényben levő törvény szerint erre csak a büntetés kétharmadának, illetve háromnegyedének letöltése után van lehetőség. Ugyanakkor a legtöbb tíz év börtönbüntetésre ítélt, 60 éven felüli elítéltek büntetésük egyharmadának letöltése után benyújthatják szabadlábra helyezési kérelmüket (jelenleg ennek az a feltétele, hogy büntetésük felét töltsék le).

Egy másik elfogadott módosítás értelmében enyhítő körülménynek számít, ha a büntetőeljárás folyamán, a jogerős ítélet kimondásáig az elkövető teljes mértékben megtéríti a bűncselekménnyel okozott anyagi kárt.

Módosították a Büntető törvénykönyv kiterjesztett vagyonelkobzásra vonatkozó cikkelyét is. A módosítás értelmében szervezett bűnözői csoport létesítése vagy pénzmosás bűntette esetén nem rendelhető el a kiterjesztett vagyonelkobzás.

Csütörtökön a Btk. 270. cikkelyéig jutott el a parlamenti különbizottság, amely hétfőn folytatja munkálatait. A testület elnöke, Florin Iordache rámutatott, hogy a hivatali visszaélés bűncselekményével kapcsolatos cikkelyhez több mint harminc módosító javaslatot nyújtottak be. „Van, amelyik nagyobb, van, amelyik kisebb összeghatárt szab meg, és van, amelyik egyáltalán nem szab meg ilyet. Ezzel a cikkellyel kapcsolatban várjuk az igazságügyi minisztérium állásfoglalását” — nyilatkozta Iordache a bizottság csütörtöki ülésének végén.

A testület elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hivatali visszaélést szabályozó 297-es cikkely „eddig sem volt prioritás, és ezután sem lesz az”, a teljes Btk.-t összhangba kell hozni az uniós irányelvekkel, az alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseivel, illetve a Büntetőeljárási törvénykönyvvel, amelynek módosításait már elfogadta a parlament.