Egyre növekvő aggodalommal követi az Európai Bizottság (EB) a romániai fejleményeket, visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban — jelentette ki a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén.

Frans Timmermans a román jogállamisági helyzetről szóló vitában hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes küzdelem elengedhetetlen sarokköve egy erős Romániának az Európai Unióban, márpedig jelentősen gyengítené ezeket, ha változtatás nélkül fogadnák el a vitatott jogszabályokat. „Ezzel az ország eltávolodna attól a helyzettől, ami lehetővé tette az előző évi pozitív brüsszeli értékelést” — figyelmeztetett.

Rámutatott, hogy korábban jelentős előrelépések történtek, ezek visszafordíthatatlansága pedig előfeltétele a román igazságszolgáltatás működését ellenőrző uniós mechanizmus (CVM) lezárásának.

Az alelnök szerint aggodalomra ad okot az igazságügyi reform, a büntető törvénykönyv módosítása és a korrupcióellenes ügyészség vezetőjének leváltása is, amelyek egyikében sem látható jele annak, hogy a román hatóságok figyelembe vennék a nemzetközi ajánlásokat.

Hozzátette, hogy az Európai Bizottság a többször is a kifogásolt intézkedések újragondolására kérte Bukarestet, arra, hogy széles körű konszenzus mentén cselekedjenek. A brüsszeli testület a következő, novemberben esedékes jelentésében értékelni fogja a történteket és levonja a következtetéseket — közölte.

Felszólalásában Viorica Dăncilă kormányfő tiszteletet kért az országának, és leszögezte, hogy nem az európai intézmények, a bíróságok, a politikusok, hanem az állampolgárok számára próbálnak működő, tisztességes igazságügyi rendszert kiépíteni.

Hangsúlyozta, hogy a CVM-jelentésekben nem látta nyomát a titkosszolgálatok és az igazságügyi szervek közötti titkos megállapodásoknak, amelyek alapján visszaéléseket követtek el állampolgárok milliói kárára a korrupcióellenes harc leple alatt. Bírósági ítéletekben mondták ki, hogy bizonyítékokat hamisítottak, hamis tanúvallomásokat zsaroltak ki emberekből — sorolta.

Kijelentette, hogy a reformok ezzel szemben helyreállítják a bíróságok teljes függetlenségét. Hangsúlyozta azt is, hogy figyelembe fogják venni a Velencei Bizottság ajánlásait. „Románia Európa-párti ország, és nem is fog letérni erről az útról” — fogalmazott.

Végezetül pedig üdvözölte a mostani vitát, mert — mint mondta — így volt lehetősége tájékoztatni az EP-t a romániai visszaélésekről, amelyeket mostantól nem lehet a szőnyeg alá söpörni.

Az ülésen pártállástól függetlenül számos képviselő aggodalmát fejezte ki a romániai fejlemények miatt.

Az EP-vitát a zöldek kezdeményezték a román diaszpóra augusztusi kormányellenes tüntetésén történt erőszakos cselekmények és tömegoszlatás miatt.

Az Európai Parlament legutóbb februárban foglalkozott a román jogállamiság kérdésével, a plénum november közepén szavaz a romániai igazságügyi reformra vonatkozó állásfoglalásról.

Az Európai Bizottság már év elején figyelmeztetett a tervezett módosítások negatív hatásaira az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és a korrupció elleni fellépés hatékonysága szempontjából.

Bukarest az ország 2007-es EU-csatlakozásakor vállalta az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságok felszámolását, az Európai Bizottság pedig egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi a reformfolyamatot. Ennek lezárása azért is fontos, mivel több uniós tagország is ettől tette függővé Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe.

Kudarc vagy esély?

A szociálliberális kormánykoalíció vezetői kudarcnak, míg a jobbközép ellenzéki pártok vezetői a jogállamisághoz való visszatérés esélyének nevezték szerdán azt az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM), amellyel az Európai Bizottság a romániai igazságügyi rendszer működését követi figyelemmel. Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, az ALDE elnöke megdicsérte Viorica Dăncilă miniszterelnököt az Európai Bizottság (EB) bírálatait elutasító strasbourgi felszólalásáért, és főleg azért, hogy szembesítette az uniós vezetőket a korrupcióellenes harc ürügyén elkövetett ügyészségi visszaélésekkel, az igazságszolgáltatásba történő titkosszolgálati beavatkozásokkal. „A CVM Románia esetében kudarcot vallott: négy ajánlással kezdődött, amiből —viccesen hangzik, de — 12 maradt. Ez egy nyilvánvaló diszkrimináció Romániával szemben, hiszen az országjelentésekben olyan problémákat kérnek számon rajtunk, amelyek másutt is léteznek (…)” — mondta Tăriceanu.

A legnagyobb ellenzéki párt, a néppárti Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke az európai intézményekkel szembeni ellenséges hangvétel beszüntetésére és a Brüsszel által bírált igazságügyi reformcsomag hatályba lépésének elnapolására szólította fel a kormányt. Ludovic Orban úgy értékelt: a román jogállamiságról rendezett plenáris vitán az EB első alelnöke „adott még egy esélyt” a bukaresti kormánynak, hogy a CVM ősszel esedékes következő országjelentéséig az EB és a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően módosítsa az igazságügyi törvényeket. Tudorel Toader igazságügyi miniszter a kormány párbeszédkészségét hangoztatta a strasbourgi vita után, és megígérte, hogy sürgősségi kormányrendeletet kezdeményez a kifogásolt igazságügyi törvények kijavítására a Velencei Bizottság észrevételei alapján. A tárcavezető szerint strasbourgi találkozójukon Timmermans egyértelműen leszögezte: nem merül fel, hogy az EB Románia ellen is elindítsa az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást, amellyel az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése miatt akár a szavazati joga felfüggesztésével is büntethetnek egy tagországot.