A hazai iskolaelhagyási ráta évek óta aggasztó méretű: a 2017/2018-as tanévben például a tanulók 1,7 százaléka hagyta félbe a tanulmányait, ami megközelítőleg 30 ezer diákot jelent.

Az új kormány prioritása kell hogy legyen a hazai oktatás ügye, a leendő szaktárcavezetőnek pedig törekednie kell az iskolaelhagyó diákok számának csökkentésére, az oktatás színvonalának emelésére, valamint arra, hogy minden romániai gyereknek egyenlő hozzáférést, esélyeket biztosítson — hívja fel a figyelmet a Mentsétek meg a gyermekeket (Salvaţi Copiii) szervezet.

A hazai iskolaelhagyási ráta évek óta aggasztó méretű: a 2017/2018-as tanévben például a tanulók 1,7 százaléka hagyta félbe a tanulmányait, ami megközelítőleg 30 ezer diákot jelent. A legtöbb iskolaelhagyót a középső régióban regisztrálták, itt a tanulók 2,6 százaléka hagyta abba a tanulmányait. Vidéken egyébként sokkal hangsúlyosabb az iskolaelhagyás, mint városon: míg a vidéki iskolák diákjainak 2,3 százaléka hagyta félbe tanulmányait, addig városon ez az arány 1,1 százalék volt.

A szervezet ismét rávilágít a gyermekszegénység magas arányára is: a hazai gyerekek 32 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, 42 százalékukat pedig a szegénység és társadalmi kirekesztettség veszélye fenyegeti. Sok gyermeknek ugyanis a mai napig nem adatik meg, hogy meglegyen a mindennapi betevője, fűtetlen otthonban él, ahol például nincs fürdőszoba sem, de sokszor a villanyáram és az ivóvíz is hiányzik. A szegénységben felnövő gyerekeknek pedig az egész életükre kihatással vannak a gyermekkorban elszenvedett nehézségek.

A Világbank tanulmánya szerint egy Romániában született gyermek 18 éves koráig a benne rejlő potenciál alig 60 százalékát tudja kihasználni az oktatáshoz és egészségügyhöz való korlátozott hozzáférése miatt.

A Mentsétek meg a gyermekeket azt is kihangsúlyozza, hogy továbbra is nagyon alulfinanszírozott az oktatás: nyolcadik éve, hogy nem kapja meg a nemzeti össztermék (GDP) 6 százalékát úgy, ahogyan arról az oktatási törvény rendelkezik.

A tanulók eredményei is elég gyengék, főként, ha a PISA-tesztek eredményeit vesszük alapul, amelyekkel Európa sereghajtói vagyunk. A legutóbbi, 2015-ös PISA-felmérés (Programme for International Student Assessment) alapján, amely a 14–16 éves diákok matematikai, szövegértési és természettudományokkal kapcsolatos készségeit mérte fel, még mindig az utolsó helyen állunk a kelet- és közép-európai országok között, csak a Moldovai Köztársaságot sikerült túlszárnyalnunk. A romániai gyerekek 38,7 százaléka (szemben a 19,7 százalékos uniós átlaggal) nem érti, amit olvas, 29,9 százalékuknak (az uniós átlag 19,7 százalék) van gondja egyszerű matematikai feladatokkal, 38,5 százalékuk (az uniós átlag 20,6 százalék) pedig egy sor tudományos adatból nem tud levonni következtetéseket.

A szervezet szerint elengedhetetlen, hogy végre a GDP 6 százalékát fordítsák az oktatásra, s egyúttal emelni kell a diákokra eső standard költségeket is ahhoz, hogy normális körülményeket tudjanak biztosítani a tanintézményekben. Ki kellene dolgozni többek között olyan támogatási programokat, amelyekkel a líceumi és szakiskolai tanulókat arra lehetne ösztönözni, hogy folytassák tanulmányaikat. Ezek mellett növelni kellene az iskolai tanácsadók számát, hogy 2023-ra egy tanácsadóra legfeljebb 400 diák és 250 óvodás jusson, és ne 800 diák és 400 óvodás, ahogyan jelenleg.

Bumbuluţ Krisztina