A betegség átterjedésének veszélye miatt az ukrán-román határon élő sertést, disznóhúst, húskészítményt (kolbász, sonka, szalámi stb.) behozni (akár magán-, akár kereskedelmi célra) tilos.

Bár május 25-én az Állategészségügyi Világszervezet hivatalos tanúsítvánnyal sertéspestismentes országgá nyilvánította Romániát (ami azt is jelenti, hogy az ország több mint egy évtizedes embargó után ismét exportálhat sertéshúst és feldolgozott húsárut más kontinensekre), most ismét vészharangot kongatnak Románia északnyugati régiójában, ugyanis múlt pénteken egy Beregújfalunál (Ukrajna) elhullott vaddisznótetemből kimutatták az afrikai sertéspestis vírust. Az esetről a kárpátaljai hatóság értesítette a magyarországi és romániai illetékeseket, s ennek nyomán a megyei állategészségügyi igazgatóság kérésére tegnap kora délelőtt a szatmári prefektusi hivatalban is összeült a Darius Filip kormánymegbízott vezette „válságstáb”. A betegség emberre nem, viszont a sertésekre és vaddisznókra rendkívül veszélyes, ugyanis nem gyógyítható, s roppant könnyen terjed, épp ezért az állattartóknak, vadászoknak és a lakosságnak kiemelt figyelmet kell fordítani a megelőzésre. A kárpátaljai szakemberek a román határtól alig 30 km-re lévő Beregújfalu körzetében karanténintézkedéseket vezettek be, megtiltották a vadászatot annak a vadásztársaságnak a területén, ahol az ASP-vel fertőzött vaddisznótetemet megtalálták, s a helyi állatorvosok 20 kilométeres körzetben minden háztáji sertést megvizsgálnak, azokat szállítani pedig kizárólag az egészségügyi szolgálat engedélyével lehetséges — itthon pedig a következő óvintézkedéseket foganatosítják: minden településen felhívják a gazdák figyelmét az állatok udvaron belüli tartására; a disznóól, valamint az etetésre, itatásra használt eszközök rendszeres takarítása és fertőtlenítése ugyanúgy elengedhetetlen, mint az állatokkal kapcsolatba kerülő személyek ruházatának, lábbelijének, az általuk használt eszközöknek (villa, lapát, vödör) a megfelelő tisztítása, cseréje. Az ASP vírus ugyanis nem csak rendkívül veszélyes (akár erdőből, a vaddisznók által terjesztve, akár fertőzött sertéstelepről közvetve, ruházaton, lábbelin, egyéb eszközökön, szennyezett takarmánnyal, gépjárművel nagyon könnyen elhurcolható), de ugyanolyan rendkívüli ellenállása is van a külső környezeti hatásokkal szemben, a fertőzött ólak, istállók, karámok padlózatán, az alomszalmán, a napfénytől védett helyeken hosszú heteken át megmarad — akárcsak a sertéshúsban és az abból készült nyers vagy félkész termékekben, a fagyasztott húsokban pedig évekig fertőzőképes marad. Szintén kiemelten fontos, hogy a házi sertések vaddisznóval vagy abból származó hulladékkal ne érintkezzenek, s amennyiben a gazdák tüneteket észlelnek állataikon, haladéktalanul jelezzék állatorvosuknak. A betegség átterjedésének veszélye miatt a határon élő sertést, disznóhúst, húskészítményt (kolbász, sonka, szalámi stb.) behozni (akár magán-, akár kereskedelmi célra) tilos — e célból a határrendészek fokozottan ellenőrzik majd az utasok csomagjait, a közlekedésrendészek pedig minden sertést szállító járművet megállítanak, s kérik a röfi állategészségügyi engedélyét.

Szabó Kinga Mária