Helyi érték

Adventben, karácsonyt várva

2013.12.13 - 09:42

Elek György Az én karácsonyom című kötete ajándék mindenkinek, aki elolvassa, írja Varga Attila, az egyházkerület világi főgondnoka. Az alábbiakban az ő ajánló gondolatait közöljük.

 

Versek, gondolatok, imák, tűnődések, vagyis belső én-beszélgetések, Isten-beszélgetések, szelíd, de megérdemelt korholások, vagy éppen aggódások, melyeket összekapcsol és átsző az adventi várakozás és a karácsonyi bizonyosság.

Értelem és érzelem, hangulat és gondolat, hit és szeretet, remény és bizonyosság, szorongó kétely és egyértelmű tanúságtétel jellemzi e sorokat. Egy bizonyos, hogy nagyon belülről és nagyon őszintén törnek, kerülnek felszínre mindezek, ami önmagában is ajándék.

Ajándék magának a szerzőnek és mindenkinek, aki elolvassa.

De milyen világban is élünk?

Egyre inkább egy olyanban, amelynek a valóságába már egyáltalán nem, vagy csak alig fér bele a transzcendencia, vagy mondjuk így egyszerűen az Isten. Isten-felejtésben, elidegenedésben, érték- és lényegvesztésben élünk, amikor már csak az ünnepeink, leginkább a karácsony és húsvét (és az is miképpen!) hozza vissza emberi létünk belső, mélyebb lényeg-rétegeit. Való igaz, hogy „Jézus Krisztus, tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” ahogyan ezt a Bibliában olvashatjuk, és a szerző is idézi, de mi változunk és leginkább nem a legjobb irányba.

A rossz irány pedig (többek között) az, hogy ez az önmagában is csodaszerű, mindig, mindenkor azonos tartalommal, üzenettel felénk forduló karácsonyi ünnep, sokszor pénzkarácsonnyá, a tülekedés, a versengés a kifáradás karácsonyává válik ahelyett, hogy legbelső lényege szerint is, a békesség, a meghittség, a remény és a szeretet karácsonyává válna.

Ezek a versek, gondolatok, imák mégis elvarázsolnak bennünket, ahogyan maga az ünnep is, mert visszahozza azt a már-már elveszített lényeget, amit Elek György így fogalmaz meg: „Mert a szeretet az egyetlen pozitív energiaforrás ezen a világon, amely jóvá tudja tenni a rosszat, igazzá az igazságtalant, békéssé a háborúságot és szabadsággá a rabságot.”

Elek György valóban bemutatja az Ő karácsonyát. Érezzük az illatokat, szinte látjuk a színeket, fényeket, halljuk a zene, az ének hangjait, vagy éppen a gyerekek békés, örömteli zsivajgását. Azonosulni tudunk mindezzel, a karácsonyi hangulattal, ami elénk tárul, és amit szeretnénk, ha a mi életünkben is ilyen lenne mindenkor.

Szavakba, gondolatokba, érzelmekbe formált impresszionista kép tárul elénk, amiben jó lenni, mert meleg és otthonos, a valamikori boldog gyerekkort idézi.

Mindenkinek jó szívvel ajánlom ezt a kis könyvet! Annál is inkább, mert aki ebbe belelapoz, vagy elejétől végig elolvassa, már kapott is egy szép és értékes karácsonyi ajándékot. Egy lélektől lélekig szóló ajándékot.