Nem kedvez a helyi és megyei önkormányzatoknak az a törvény, amelyet Klaus Iohannis államfő nemrég hirdetett ki. A jogszabály értelmében a mezőgazdasági ágazatokban és az élelmiszeriparban dolgozóknak a jövőben 3000 lej lesz a minimálbérük, amelyből csupán a nyugdíjalap-hozzájárulást vonják le, sem jövedelemadót, sem egészségbiztosítást nem kell fizetniük. A becslések szerint ez országos szinten mintegy háromszázezer személy érint, viszont ami jó hír a kedvezményezetteknek, nem az az önkormányzatoknak. 

„Nagyon örvendetes, hogy a munkavállalóknál marad több pénz, viszont a törvényt megalkotók arról egyelőre nem rendelkeztek, hogy hogyan fogják pótolni a helyi és megyei önkormányzatok kieső bevételeit” – nyilatkozta lapunk kérdésére Ilyés Gyula, Vetés község polgármestere. Az elöljáró szerint eddig az ágazatból befolyt adóbefizetések 63%-a az adott település, 37%-a pedig a megye kasszájába került. „Számunkra ez egy igen komoly érvágás, ugyanis a községi önkormányzat bevételeinek komoly hányada ebből származott. Már a következő hónap adóbefizetéseikor érezni fogjuk a kiesést, aminek a pótlására egyelőre csak ígéretek vannak. Nagyon várjuk a megoldást, mert ez egyelőre egy rossz hangulatot keltő állapot” – tette hozzá Ilyés, aki a Partiumi Regionális Önkormányzati Tanács elnökségi tagja is. 

A településvezető szerint a község jövedelmének csaknem 60%-át teszi ki ez a tétel, és az évi működési költségek, a beruházások tervezésekor számítottak ennek a két iparágnak az adóiból származó bevételekre. A most kihirdetett törvény életbe lépése felülírja a perspektivikusan beütemezett fejlesztéseket, ugyanis azok kivitelezésére még hitelt is vett fel a vetési polgármesteri hivatal, amelyet hamarosan meg kell kezdeniük visszatörleszteni. „A kamatok és a költségek folyamatosan emelkednek, így ez a bevételkiesés drasztikusan átírja a számításainkat. Nem apadhatnak ekkora mértékben a forrásaink” – véli az elöljáró, aki szerint nem szabadna év közben felelőtlenül módosítani a költségvetési egyensúlyon, mert az a rendszer felborulásához vezet. A költségvetési hiány pótlását az önkormányzatok csak a törvényhozó testülettől várhatják.

A vonatkozó szabályozás hamarosan a Hivatalos Közlöny lapjain is megjelenik, így már az idei júniusi járulékokat sem kell befizetniük a mezőgazdaságban és építőiparban dolgozóknak, illetve az egészségbiztosítási alaphoz sem kell hozzájárulniuk, mégis biztosítottak maradnak. Az adómentesség a 3000 és 30 000 lejes jövedelemmel rendelkezőkre vonatkozik. Amennyiben az alacsonyabb bruttóbérrel számolunk, akkor a jövőben az ágazatban dolgozók 2362 lejes nettó bevételre számíthatnak a júliusi bérosztáskor. Ugyanakkor, ha valaki például vezetői pozícióban dolgozik egy élelmiszeriparban érdekelt gyárban, akár 23 625 lejt is hazavihet majd a nyár közepétől, ezzel szemben a nem támogatott szektorban a 30 000 lej bruttót kereső csak 17 550 nettó fizetésre számíthat.

Az említett adózási rendszert korábban az építőiparban már alkalmazták. A június 1-től hatályba lévő szabályozás 2028 végéig rendelkezik az említett két iparág esetében bevezetett, 3000 lejes bruttó minimálbérről. Magyar Lóránd parlamenti képviselő korábban lapunk hasábjain már többször elmondta: ezzel az intézkedéssel elsősorban a mezőgazdaságot és az élelmiszerimport próbálják segíteni, „merthogy élelmiszer-krízisről beszélünk egész Európában, az egész világon, ennek elengedhetetlen szükségessége, hogy ezt megakadályozzuk”. A törvényhozás nem titkolt szándéka az sem, hogy megpróbálja hazacsábítani a jelenleg külföldön, ugyanezekben az iparágakban dolgozókat.

Végh Balázs