A gazdákra és a gazdasági társulásokra vonatkozó és az Európai Unió által előírt adókedvezmények azonnali alkalmazására szólította fel a szakminisztereket Daniel Buda europarlamenter.

A Szamos-menti települések, majd a Tasnád–Nagykároly környéki gazdákkal találkozott szombaton Daniel Buda, az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának tagja. „A szatmárpálfalvi, ombodi gazdák gondjai európai uniós gondok” — mondta a találkozót követő sajtótájékoztatón. „Minden gazdálkodónak, függetlenül attól, hogy állatokkal vagy mezőgazdasággal foglalkozik, meg kell értenie: megmaradásuk és fennmaradásuk a társulástól függ. Ez az egyetlen esélyük! A tehén- és juhtartóknak társulniuk kell egymással és egy tejfeldolgozóval, a földművelőknek, gyümölcstermesztőknek egy átvevővel, gyárral, de akár áruházláncokkal is. Persze ez utóbbi már kormányszintű lépés kellene hogy legyen, mint Magyarországon, ahol a kormány kötelezte az üzletláncokat (különben el kell hagyniuk az országot), hogy bizonyos mennyiségű, magyar gazdák által termelt zöldséget és gyümölcsöt forgalmazzanak. Tudom, Romániában, akárcsak a volt szocialista országok zömében rossz emléke van a mezőgazdasági társulásoknak — de 25 év már eltelt a rendszerváltás óta, most már teljesen mást jelent egy gazdasági társulás. Túl kell lépni a múlt árnyain, másképp nincs esély a jövőre” — fogalmazott. Hozzátéve ugyanakkor azt is: a romániai termékeknek nagyon jó hírük van, nagyon elismertek és keresettek az EU-s piacokon, épp természetességük miatt. Mint mondta, az uniós országokban a gazdák több mint 90%-a társulásokba tömörül — nálunk ez alig éri el a 10%ot —, mert felismerték, hogy csak így tudnak megmaradni, így tudnak különböző programokat megpályázni, pénzt lehívni — és a természeti csapások esetén is így kapnak olyan (akkora összegű) kárpótlásokat, melyek lehetővé teszik a továbblépést. Buda ugyanakkor azt is elismerte: házon, azaz Románián belül minimális hangsúlyt fektettek a gazdák informálására és a pályázatok lehívásához szükséges segítségnyújtásra. „Nem lehet elvárni senkitől, hogy egész nap a határban dolgozzon, este pedig leüljön az internet elé pályázatokat keresni, a bonyolult űrlapokat kitölteni. Sajnos Romániában túlbonyolítunk mindent; ha az EU pályázatában két kikötés szerepel, mi még hozzáteszünk vagy 15-öt, hogy biztos alig legyen sikeres pályázó” — mutatott rá, ugyanakkor elmarasztalta a megyei tanácsokat is, amiért nem szerveznek felvilágosító és információszolgáltató akciókat a vidéki településeken. Ám ennél három sokkal komolyabb és nagyobb horderejű problémára is felhívta a figyelmet, felszólítva a szakminisztereket, hogy azonnal orvosolják azokat. Az Európai Unió 5 évnyi adómentességet ír elő a friss mezőgazdasági társulások esetében s az Unió területén mindenhol alkalmazzák is — ez a kikötés viszont teljesen hiányzik a román adótörvénykönyvből. „Ha a pénzügyminisztérium nem orvosolja sürgősen ezt a bakit, jelezni fogom az EU-nak: nyaggatjuk a gazdákat, hogy társuljanak, csak épp a kedvezménytörvényt nem akarjuk alkalmazni” — mondta. A másik, véleménye szerint nagy igazságtalanság, hogy az AFIR-ral perben álló gazdák nem pályázhatnak meg uniós forrásokat — pedig az AFIR nem állam az államban, s a kormány egy egyszerű határozattal orvosolhatná ezt a problémát, akárcsak a cégjegyzék azon furcsaságát, amely tiltja a kft.-k és a magánvállalkozók (PFA) közötti társulást.