Többek között a közüzemi szolgáltatások (szennyvíz, fűtés, elektromos áram, szemét és gáz) áfáját is 9%-osra csökkentené az adóügyi törvénykönyv módosítását célzó javaslatcsomag.

A szenátus már elfogadta az adóügyi törvénykönyv módosítását célzó RMDSZ-es törvényjavaslat-csomagot, amely számos adócsökkentést, illetve ezek eltörlését szorgalmazza, a „döntő szót” azonban ez esetben is a képviselőház mondja majd ki. „Javaslatcsomagunk 16 módosítást tartalmaz, egyrészt arra vonatkozóan, hogyan rendelkezhetnénk adóinkkal helyi szinten, hogy lehetnének helyben maradó adók, másrészt pedig a lakosság vállára nehezedő terheken szeretnénk könnyíteni, a logika mentén” — mondta szerkesztőségünk megkeresésére Erdei D. István parlamenti képviselő, a pénzügyi bizottság tagja, a szaktárca képviselőivel folytatott egyeztetéseket követően. „Jó dolgok vannak a javaslatcsomagban — igaz, maga a pénzügyminisztérium a módosítások közül nyolcat tart „jónak”, de hát ők mindig egy kicsit másképp gondolkoznak és több aspektust is figyelembe vesznek” — fogalmazott a képviselő, rögtön példával is igazolva, mit jelent a szaktárca másképp, több aspektusra kiterjedő gondolkodása. A törvénycsomag lehetővé tenné a magánszemélyek számára, hogy az egyéni jövedelemadójuk nem csak 2, de 4 százalékát is felajánlhassák civil szervezeteknek — amennyiben azok szociális tevékenységet (szegénykonyha, étkeztetés, árvaház stb.) folytatnak. „Ezt a módosítójavaslatot nem igazán támogatja a szaktárca, ha mégoly hasznosnak és jónak is tűnik, ugyanis a plusz 2 százalékos felajánlás nem egy biztos és stabil valami, s így a szociális civil szervezetek nem alapozhatnak rá konstansan — másrészt pedig a plusz 2 százalék kiesik az ország költségvetéséből és nincs honnan pótolni.”

Sokkal rugalmasabbak voltak viszont a szaktárca képviselői a közüzemi szolgáltatások áfacsökkentésével, ami egyet jelent(het) a rezsicsökkenéssel. „Az alapélelmiszerek áfája 9%-ra csökkent, köztük az ivóvízé is, a szennyvízé viszont 20%-os maradt — most pedig azt kértük, csökkentsék azt is 9%-osra. Hiszen egy háztartásból ugyanannyi szennyvíz távozik, mint amennyi ivóvíz befolyik és kicsit értelmetlen, hogy a két „termékre” két különböző áfaszázalékot alkalmazzanak. Érvelésünk logikusságát az államtitkár is elfogadta, egyet is ért vele, ezen a szakaszon zöld az út — sokkal fogasabb és bonyolultabb azonban az elektromos áram és a gáz áfacsökkentése. Ezzel a javaslatunkkal nem is értettek egyet. És sajnos nem értettek egyet a lakosság zömét érintő, másik módosításunkkal sem. Köztudott — és mindenki sérelmezi is, igazságtalanságnak tartva — hogy magánszemélyek ingatlan adásvételi tranzakcióit nagyon megadóztatják. Mi azt javasoltuk: amennyiben az ingatlan nem kereskedelmi célból adódik el, akkor az egykori vásárlási és a mostani eladási árdiferenciára fizessenek csak 3%-os adót. Hogy még érthetőbb legyek: évekkel ezelőtt megvásároltak egy lakást 20 000 euróért, most pedig különféle okok miatt eladják, 25 000 euróért — adót csak az árkülönbségre, az 5000 euróra kelljen fizetni. Ne magát az egész eladási tranzakciót nyomorítsuk meg, hiszen ebből az ügyletből csak az árkülönbség, az az 5000 euró számít jövedelemnek, amely adóköteles” — magyarázza Erdei D. István. Hozzátéve azt is: kimondottan örvendetes ugyan, hogy a szenátus pozitívan véleményezte a javaslatcsomagot, a képviselőházon, mind döntő fórumon való átvitele nem lesz ilyen egyszerű, mert: „vagy belefutunk a parlamenti választások kampányába és nem lesz ideje senkinek a törvénymódosításokkal foglalkozni, szakbizottságokban tárgyalni, vagy startból hagyjuk-átruházzuk az egészet a következő parlamentre.”

Szabó Kinga Mária