Hat–nyolc büntetőponttal és a jogosítvány akár két hónapos felfüggesztésével bírságolná az agresszív sofőröket egy módosítás, amelyet a parlament felsőházában nyújtott be negyven szenátor.

A módosítás nem csak súlyosan büntetné, de be is vezetné a közlekedési törvénykönyvbe (KRESZ) az agresszív vezetés fogalmát – ez a meghatározás ugyanis, bármennyire meglepő és sajnos bármennyire megszokott, mindennapos viselkedésforma az utakon, nem létezik a törvénykezésben. Pedig a közlekedési balesetek egyik fő kiváltó oka lett az utóbbi időben. A tervezet szerint agresszív vezetésnek és sofőrnek minősül(ne) aki a gyorsabb haladás érdekében vad sávváltásokat hajt végre, vagy megfélemlítés céljával túl közel halad az előttük vagy mellettük közlekedő járműhöz. A törvénytervezet a túlzott hang- és fényjelzések használatát, illetve ezekkel a másik gépjármű sávváltásra való kényszerítését, az előzést követő agresszív-leckéztető fékezést, a gépjárművekkel a járdán való közlekedést is szigorúan büntetné, akárcsak a a kézifék használatát megfordulás közben, a motorkerékpárral való "egykerekezést", a sávok közötti szlalomozást, az útkereszteződésnél, -lezárásoknál, vasúti átjáróknál várakozó autók megelőzését is. Mivel a közlekedés normális ritmusára legalább akkora veszélyt jelentenek a lassan „andalgók”, mint a gyorshajtók, a törvénytervezet agresszív viselkedésnek minősíti és bünteti az indokolatlan „lassúzást” a belső sávban, valamint a jobb oldali sáv indokolatlan elfoglalását, ha a jármű ezzel akadályozza a jobbra kanyarodókat. Bár a sofőrtársak agresszív viselkedésére legtöbben csak magukban dühöngenek (vagy tudomást sem vesznek az esetről vagy megértőek – gondolván, hogy biztos siet a másik, azért vezet durván) egyre gyakrabban fordulnak elő balesetveszélyes reakciók, például a felveszem a kesztyűt viselkedés szülte versenyzés, illetve ijedtség, netán pánikba esés – melyek legalább akkora veszélyforrást rejtenek, mint a szabálytalankodás.