Szatmárnémeti

A vízminőség javítása pénzkérdés

2016.09.29 - 09:39

A megye 19 községében kellene felújítani az ivóvízhálózat fővezetékeit. Több helyen elöregedett a hálózat, de ez nem jelent veszélyt a lakosság egészségére — tudatta a DSP igazgatója.

 

A megye ivóvízhálózataival kapcsolatosan főként a kritikus pontokat emelte ki Dan Cojoc, a Szatmár Megyei Közegészségügyi Hatóság (DSP) vezérigazgatója, aki a tegnapi prefektusi kollégiumi ülésen a Szatmár megyei ivóvízhálózatok állapotáról tartott beszámolót, illetve a folyamatosan zajló immunizálási program működéséről is beszélt.

A megye ivóvízhálózataival kapcsolatosan főként a kritikus pontokat emelte ki az igazgató, van ugyanis 19 olyan település a megyében, ahol az ivóvíz minősége több tekintetben is gyengébb az elvártnál. Laboratóriumi körülmények között minősége és összetétele mellett mikrobiológiai szempontból is megvizsgálták a megye ivóvizeit, és azt örömmel jelentette ki az igazgató, hogy fertőzésről vagy más mikrobiológiai veszélyről nem tudnak beszámolni, ilyen gondok szerencsére sehol nem merülnek fel, viszont helyenként a víz fizikai és kémiai összetétele nem a legkiválóbb, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az egészségre bármilyen káros hatása lenne. Azonban felsorolta azokat a településeket, ahol vízvezetékcsere lenne szükséges, a legtöbb esetben az elöregedett vezetékek jelentik a problémát: a Turc és Nagygérce közötti fővezeték (a szatmári Apaservhez tartozik), a mezőteremi fővezeték (a nagykárolyi Apaservhez tartozik), a Túrterebes és Halmi közötti fővezeték (az avasfelsőfalui Apaservhez tartozik), a batizi fővezeték (a szatmári Apaservhez tartozik), a Gelu és Madarász közti fővezeték (a szatmári Apaservhez tartozik), a hadadi fővezeték (a hadadi polgármesteri hivatalhoz tartozik), a Baba Novac-i fővezeték (a szatmári Apaservhez tartozik), a korondi fővezeték (Bogdánd polgármesteri hivatalához tartozik), a kisgércei fővezeték (Kisgérce polgármesteri hivatalához tartozik), az Ivácskó és Alsóhomoród közti fővezeték, valamint a bükkszoldobágyi vezeték (Homoród községhez tartoznak), az aranyosmeggyesi fővezeték (a szatmári Apaservhez tartozik), a kaplonyi fővezeték (Kaplony polgármesteri hivatalához tartozik), a kányaházi fővezeték (Kányaháza polgármesteri hivatalához tartozik), a nagytarnai fővezeték (Nagytartna polgármesteri hivatalához tartozik), a Sződemeter és Tasnádszilvás közti fővezeték (Sződemeterhez tartozik), a Szamosborhíd és Szamoskrassó közti fővezeték (a szatmári Apaservhez tartozik), a Szaniszló és Csomaköz közötti fővezeték (a nagykárolyi Apaservhez tartozik), valamint az Egri és Gombáspuszta közti fővezeték (Egri polgármesteri hivatalához tartozik).

Az igazgató elmondta, a problémák legtöbbje nem új keletű, viszont mindez pénzkérdés, a legtöbb helyen komoly beruházást jelent. A polgármesteri hivatalok közül többen is jelezték, hogy van tervük a vezetékek cseréjére, és a következő néhány évben fel is újítják a hálózatot. Az Apaservnek is több folyamatban lévő projektje van, köztük olyan is, amely a fent említett településeket érinti.

 

Nincs oltóanyaghiány

 

Dan Cojoc, a DSP vezérigazgatója beszámolója második felében az idei évben zajló oltási kampánnyal kapcsolatban tájékoztatott. Kiemelte, hogy bár oltóanyag egész évben volt, és folyamatosan lobbiznak a tartalékok beszerzéséért, mégis nagyon sok szülő különböző megfontolások alapján nem adatja be az oltást gyermeke számára. Cojoc rámutatott arra is, hogy a roma közösségek tagjai közül nagyon sokan nem ismerik el az oltások fontosságát, míg azok a fiatal szülők, akik huzamosabb ideig külföldön élnek, nagyon gyakran elmulasztják a gyermekeik immunizálását.

A hatóság folyamatosan nyomon követi az újszülöttek számát a megyében, ezért ennek fényében szerzi be a szükséges oltóanyagot, amelyből az idei évben is sikerült megszerezni a megfelelő mennyiséget.

Az idei évben közel 2700 gyerek maradt beoltatlanul, akik közül 371 egyáltalán nem volt immunizálva kanyaró, rózsahimlő és mumpsz ellen.

Ez körülbelül fele annak, ahányan elérték azt az életkort, amikor ezek az oltások kötelezőek lettek volna.

Az igazgató szerint a legnagyobb problémát a szülők érdektelensége okozza, mindannak ellenére, hogy az ország több megyéjében dúl a kanyarójárvány.

 

Bajnai Botond