A világ legöregebb, csaknem 8 ezer éves igazgyöngyét találták meg az Egyesült Arab Emírségekben, a Maravah-szigeten. Az alig egy centiméter átmérőjű gyöngyre egy régészeti feltárás során bukkantak tavaly az archeológusok — jelentette vasárnap a The National helyi hírportál.

Az igazgyöngy az Abu-Dzabitól 170 kilométerre nyugatra fekvő szigeten került elő. A régészek karbonos kormeghatározása szerint a Kr. előtt 5800–5600 körüli időszakból származik. A szakemberek úgy vélik, a lelet igazolja, hogy mintegy nyolcezer éve a térségben már használták a gyöngyöket. Egyúttal megállapították, hogy ez lehet a világon valaha fellelt legrégibb igazgyöngy.

A Maravah-szigeten az utóbbi években folytatott ásatások egy sor felfedezéshez vezettek. A feltárások során egykor virágzó kőkorszaki település nyomait találták meg. Az ott élő emberek nem egyszerű neolitikus nomádok voltak, tudtak navigálni, juhokat tartottak, halásztak, emellett ékszereket és műtárgyakat is készítettek.

A nyolcezer éves igazgyöngyöt az Abu-Dzabi Louvre múzeumban állítják ki a Luxus 10 ezer éve című kiállításon, amely október 30-án nyílik és február 18-ig tart. Véglegesen a Szaadijat-szigeten épülő Zajid Nemzeti Múzeumban helyezik el.

„Az abu-dzabi gyöngy lenyűgöző lelet, bizonyság a tengerrel való kapcsolatunk ősi eredetére” — hangsúlyozta Mohamed al-Mubarak, a Kulturális és Idegenforgalmi Hivatal vezetője.

„A Maravah-sziget az egyik legértékesebb régészeti lelőhelyünk, és az ásatások folytatódnak abban a reményben, hogy még több bizonyíték kerül elő őseink életéről” — fűzte hozzá.

Mindeddig a legöregebb ismert gyöngy, amelyet az Egyesült Arab Emírségekben találtak, 7500 éves volt. Ősi gyöngyök egy kőkorszaki temetőből is előkerültek, de azok sem voltak ennél idősebbek.

A szigeten rendszerint tavasszal folynak ásatások, és mintegy két hónapig tartanak. A gyöngyöt a tavalyi ásatási szezonban találták a kőkorszaki falu egyik házának padlóján. A gyöngy kormeghatározása néhány hónappal később fejeződött be.

A régészek szerint a gyöngyöket a Mezopotámiával való kereskedelemben kerámiákra cserélhették, illetve ékszerként viselték őket.

Az ősi települések nyomait 1992-ben fedezték fel Maravah-szigetén. Az utóbbi évek ásatásai virágzó kőkorszaki település képét rajzolták ki. Egyebek mellett kerámiavázát, kő nyílhegyeket és kagylókat találtak. Festett gipszedények töredékei is előkerültek, amelyeket a térségben az eddigi legkorábbi dekoratív művészeti alkotásokként értékelnek.

A Maravah-szigeten 2020-ban tovább folytatják a régészeti feltárásokat.

MTI