Az Általános Területrendezési Terv, bár egy nagyon jól meghatározott célú és igencsak fontos dokumentum, összeállítása éveket ölelhet fel, és több tízezer lejjel terheli az önkormányzatokat. A szaktárca második alkalommal nyújt részleges anyagi támogatást.

Egy település fejlődését, fejlesztésének irányait a modern társadalmakban legátfogóbban az ún. Általános Területrendezési Terv (PUG) foglalja össze, az a „tervfajta”, mely bár alapvetően mérnöki szemlélet hatja át, a településfejlesztés stratégiai kérdéseiben foglal állást — többek között olyan kérdésekben, mint a növekedés üteme, a területfelhasználás jellege (ipari területek, lakóterületek kijelölése), a településpolitika irányai (egyes városrészek beépítésének jellege). A területrendezési tervekbe belefoglalják az építészeti szabályokat — többek között az épület magasságát (ha például egy falurészen kétemeletes házak vannak, a település PUG-jában szerepelni fog, hogy ott elsősorban kétemeletes házakat lehet építeni, és külön engedélyezési eljárás alapján járnak el abban az esetben, ha valaki háromemeletes házat szeretne ott, vagy ha egy falurészt lakóövezetként jelölnek be, ott már ellehetetlenül a nagyobb mérvű állattartás), az utcafront hosszát, a tető formáját —, amellett pedig az épületek funkcióját is szabályozzák, de leszögezik azt is, hogy hol lehetnek utak, hol lehet megoldani a közművesítést. Másik fontos szerepe a PUG-nak, hogy meghatározza a belterületek határát, ahol az övezetnek megfelelő épületeket lehet létesíteni, ugyanis a külterületeken az építkezés nem mindig engedélyezett, vagy sokkal nehézkesebb — s ennek „köszönhetően” az Általános Területrendezési Tervek az utóbbi egy évtizedben a belterületi határok minél nagyobb mértékű kitolását foglalják magukban. Egy-egy PUG ugyanis kerek tíz évre határozza meg az önkormányzat településfejlesztési szándékait, azt követően pedig a módszertan értelmében teljesen új dokumentációt kell készíteni — az új terv összeállítása pedig valóban szükséges, hiszen tíz év alatt rengeteg szabály, törvénykezés változik, de módosulnak a társadalmi, gazdasági folyamatok is, és teljesen új gazdasági tevékenységek jelennek meg a színen, amelyek működését szintén szabályozni kell. A régi PUG hosszabbítására abban az esetben van lehetőség, ha egy önkormányzat költségvetése nem teszi lehetővé az új területrendezési terv megrendelését, illetve ha az elkészítés folyamata valamely okból kifolyólag elnyúlik, és nem sikerül határidőre jóváhagyatni az újat — mert nem mellékesen, minden fontossága és hosszú távú hasznossága ellenére a PUG elkészíttetése tetemes összegbe kerül. Részben ennek is tudható be, hogy az ország (főképp kisebb, vidéki) településeinek zöme hadilábon áll a területrendezési terv aktualizálásával vagy egyáltalán elkészíttetésével. Segítséget nyújtandó a regionális fejlesztési és közigazgatási minisztérium úgy döntött, hogy az új PUG kidolgozásának vagy a már meglévő aktualizálása költségeinek 25%-át utólagosan megtéríti az ezt igénylő önkormányzatoknak. Szatmár megyéből 30 település önkormányzata nyújtott be finanszírozási kérvényt, az 508 159 lejnyi támogatási összeg pedig most érkezett meg a megyei tanácshoz. „Ez már a második fázisa a kormánytámogatásnak — PUG nélkül nem lehet közberuházni, települést fejleszteni, viszont a PUG elkészíttetése tetemes összegeket, több tízezer lejt jelent az önkormányzat számára. Itt nyújt segítséget a kormány, mi megyei tanácsként csak az igényléseket központosítjuk és küldjük a szaktárcához, illetve a „nevesítve” érkező összegeket továbbadjuk az önkormányzatoknak — most 3190 és 39 358 lej közötti összegeket kaptak az igénylők. A Szatmár megyei települések zömének régi, a lejárás határidején álló területrendezési terve van, de van olyan település is, amelynek soha nem is volt PUG-ja” — magyarázza Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke.

Szabó Kinga Mária