Négy új tűzoltóautóval, bevetési védőruházattal és felszereléssel gazdagodott a halmi, szatmárudvari, szatmárhegyi és pálfalvi önkéntes tűzoltóegység. Rengeteg gyakorlatozásra és minél kevesebb éles bevetésre használják! — hangzott az átadáskor.

Nem mindennapi látvány fogadta tegnap délelőtt Szatmárudvari központjában járókat: négy vadonatúj, csillogó-villogó (és természetesen modernül felszerelt) tűzoltóautó állt csatasorba, civilek és szintén vadonatúj egyenruhában parádézó lánglovagok gyűrűjében — messze nem valami bevetés vagy helyzetgyakorlat során, hanem annak a határon átnyúló pályázatnak az „eredményeként”, amelynek köszönhetően Szatmárudvari, Szatmárhegy, Pálfalva és Halmi önkéntes tűzoltóegységei egy-egy nagy kapacitású oltóautóval (amelyek közül a halmi speciális, feszítővágó felszereléssel is el van látva), valamint bevetési védőruházattal és eszközökkel gazdagodtak. Mielőtt új állomáshelyeikre indultak volna, a tűzoltókocsikat négy felekezet lelkipásztorai áldották meg, s kérték: őrangyalok vigyázzák a járműveket és a rajtuk lévő életeket, javakat mentő önkénteseket, hogy minden bevetésről épen és egészségesen térjenek vissza.

Gyors és sikeres pályázat nyomán régi álma valósult meg négy polgármesternek, s vadonatúj tűzoltóautóval, valamint bevetési védőruházattal, felszereléssel és eszközökkel gazdagodott a halmi, szatmárudvari, szatmárhegyi és pálfalvi önkéntes tűzoltóegység. Azt nem kell különösebben hangsúlyozni, mekkora szükség van az önkéntes tűzoltócsapatokra — főleg azokon a településeken, amelyek nagyobb távolságra vannak a hivatásos egységek laktanyáitól —, mint ahogy azt sem, hogy az önkéntes csapatok felszerelésének „előteremtése” mekkora megterhelést jelent az önkormányzatok számára. Szatmár megyében eddig csak 25 önkéntes csapat rendelkezett oltóautóval, amelyek zöme már a „szépkorú” kategóriába tartozik — most azonban négy új, Renault típusú, 4x4-es meghajtású, 200 literes víz-, illetve 250 literes habtartállyal ellátott fiatal társ is szolgálja a lakosság védelmét, köszönhetően annak a határon átnyúló együttműködési programnak, amelynek keretében eredetileg egy határ menti integrált monitoring-, kockázati és katasztrófakezelési központ létrehozására pályáztak, amelyre végül nem kaptak finanszírozást, viszont „minden rosszban van valami sokkal jobb”: közel egymillió eurót, önkormányzatonként átlagosan 200 000 eurót fordíthattak a tűzoltóautók (melyek közül a halmi speciális, feszítővágó felszereléssel is el van látva), valamint lakossági riasztó- és biztonsági rendszerek és felszerelések beszerzésére.

A pályázat magyarországi társpartnere a Tyukodi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, amelynek 40 éves, Csepel típusú oltókocsiját cserélik le pár héten belül egy szintén feszítővágó felszereléssel ellátott, a magyarországi szabályozásnak megfelelő, négyfős, azaz dupla kabinos „fiatalra” — s bár még kicsit várniuk kell, tegnap a tyukodi önkéntesek ugyanolyan kíváncsisággal és örömmel szemlélték az új oltóautókat, mint szatmárhegyi vagy halmi társaik, akikkel aztán alaposan átbeszélték a jármű felszereltségét. Ugyanis a pályázat másik fő célja az önkéntes csapatok „összeismertetése”, a szakmai találkozók pedig a tudásbővítés mellett lehetőséget teremtenek arra, hogy „kibeszéljék” gondjaikat, lehetőségeiket, sikerrel alkalmazott módszereiket — mint ahogy történt ez november közepén Halmiban (ahol hamarosan közös helyzetgyakorlatot is tartanak), illetve augusztus elején, amikor háromnapos „terepszemle” keretében járták körbe az öt települést.

„Jól kezdjük az évet, és relatív gyorsan zártunk egy pályázatot” — summázta tegnap a projektvezető Szatmárudvari polgármestere, Pop Dumitru, majd annak érdekében, hogy a mentéseket végző önkéntesekkel és a tűzoltóautókkal a jövőben is jól menjen minden, felkérte a négy vallási felekezet képviselőit, hogy áldják és szenteljék meg azokat. Ezt követően a pályázatot teljes erőbedobással támogató és segítő Pataki Csaba megyei tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket, azt kívánva, hogy „rengeteg gyakorlatozásra és minél kevesebb éles bevetésre használják” mind a járműveket, mind felszereléseiket, majd átadta az autók kulcsait a polgármestereknek — akik később természetesen továbbadták azokat a speciálisan kiképzett sofőröknek.

Szabó Kinga Mária