Közel 60 személy tiltakozott ismét tegnap délután Szatmárnémetiben a verespataki bányaberuházás ellen. Rendbontások nem voltak. A transzparensek és szóbeli tiltakozások viszont nem hiányoztak.

Ismét tüntetést szerveztek Szatmárnémetiben a verespataki bányaberuházás megakadályozása érdekében. Csakúgy, mint két héttel ezelőtt, a tüntetők ismét a Corneliu Coposu sétányon gyülekeztek. A tüntetés előtt néhány perccel a résztvevők megbeszélték a tiltakozási akció részleteit, ismét ellenőrizték a transzparenseket, néhányan interjút adtak a sajtónak. Márk Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) ügyvezető igazgatója elmondta, a projekt összeegyeztethetetlen a természetes fejlődés alapelveivel. A verespataki bányaberuházás tönkreteheti a környék kulturális és természeti örökségét. Hozzátette, nem a kanadai hátterű Rosia Montana Gold Corporation ellen tiltakozik, hanem a bányászati módszer ellen. A cián ártalmas anyag, hatalmas károkat okozhat a környező folyókban. Az EKE ügyvezető igazgatója egy „Mentsük meg Verespatakot!” feliratú zászlóval kampányolt a bányaberuházás ellen. Bianca Durkovics, a mozgalom helyi vezetője közben „csatasorba” állította a tüntetőket, s indulhatott is a tiltakozás a ciántechnológiás arany- és ezüstkitermelés megakadályozása érdekében. „Együtt, összefogva megmentjük Verespatakot”, „Tiszta természetet akarunk, nem pedig ciánnal szennyezettet”, „Mi nem tágítunk, míg meg nem mentjük Verespatakot” — ilyen és ehhez hasonló kiáltásokkal tiltakozott a közel 60 szatmári — többnyire fiatal — lakos a verespataki bányaberuházás ellen. „Civilizált módon akarunk tiltakozni, nem hangoskodni” — hangsúlyozta korábban Durkovics, a tiltakozás szervezője. Ezt ezúttal is betartották a résztvevők, így a helyszínre kivezényelt rendőröknek — szerencsére — nem volt dolguk. Mint ismeretes, a kormány augusztus 27-i gyűlésén fogadta el a verespataki beruházás megkezdését. Verespatakon és környékén ciántechnológia alkalmazásával 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni a kanadai Gabriel Resources vállalat a romániai leányvállalatán, a Rosia Montana Gold Coporation-on keresztül, amelyben a román állam jelenleg mintegy 20 százalékos részesedést birtokol.

Botos István