A szokásos főhajtás volt az első momentuma az idei Véndiáktalálkozónak, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium előterében Forgács István köszöntötte a koszorúzni érkezőket.

Az iskola igazgatóhelyettese a város elhunyt diákjai és tanárai emlékére készített márványtáblánál elmondta, ez nem csak egy emlékhely, hanem szimbóluma annak, hogy a tudás, a türelem és a lelkesedés – amit ők adtak –, soha nem hal meg. „Aki emlékezetében megőrzi a múltat az a jövőjét is bölcsen építi!” – tette hozzá.

A koszorúzások és a néhány perc elmélyülést követően a Dinu Lipatti Filharmóniába voltak át a Kölcseyből a véndiákok, ahol Muhi Sándor a szatmárnémeti Véndiákszövetség alapítótagja köszöntötte az egybegyűlteket:

—"A Véndiáktalálkozó működik, de működtetni kell. Kell hozzá a dinamika, ami létrehozta és ami azóta is mozgásban tartja. Él, de életben kell tartani, mint a tüzet. Kell hozzá az, hogy a szatmári véndiákoknak ne egy nagy, népes bulira legyen szükségük, hanem egy közösséget megtartó és gyarapító rendezvényre, amely arra is kiválóan alkalmas, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző generációkat.

Az ünnepi köszöntő után Szemák Viola és Loga Szilárd, a Szamos Diákirodalmi Kör tagjai szavaltak, majd komolyzenei zongorakoncert következett, fellépett Nagy Máté.

Princz Csaba
(A szerző felvételei)