Ilyés Gyula, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke százharminc településen végzett felmérést a magyar közösségek életének feltérképezésére. Nagy probléma az idősek helyettesítésével van, ugyanis kevés a politikai szerepre alkalmas fiatal.

— Az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökeként igyekezett eljutni minél több kisvárosi és községi szervezethez. Milyen céllal és milyen eredménnyel?

— Kisvárosok és községek szintjén találkoztam 130 polgármesterrel, alpolgármesterrel, de jártam olyan közösségekben is, amelyekben nincs RMDSZ-es polgármester és alpolgármester, viszont elég nagy számban élnek magyarok. Erdélyben mintegy 250 olyan önkormányzat van, ahol RMDSZ-es polgármester és/vagy alpolgármester van. Az volt a cél, hogy felmérjük a helyzetet, az állapotokat infrastruktúra és közszolgáltatások szempontjából, a minőség és ellátottság szempontjából, megnéztük milyen az iskolák és a szociális intézmények állapota, mit tudtak az önkormányzatok megvalósítani az európai uniós pályázatokból, kormánypénzekből, tehát hogy honnan hova jutott el az önkormányzat, hol tart az egyházi restitúció, a földtörvény alkalmazása, de a roma közösségek helyzetét is feltérképeztük. Természetesen arra vonatkozóan is történtek felmérések, hogy az idei választásokon milyen esélyekkel indulnak az RMDSZ-es tisztségviselők. A 130 település felmérése statisztikailag kivetíthető már erdélyi vagy országos szintre is, és összképet alkothatunk a magyarok lakta települések helyzetéről is. A tapasztalok nagyon jók. Az utóbbi nyolc-tíz esztendőben — kicsit túlzásnak tűnik, de merem állítani — történelmi jelentőségű változások voltak, nagyon sok minden megvalósult. Persze jöttek EU-s pénzek, több volt a kormánypénz is mint az előző időszakokban, a gazdasági fellendülés a kis községekre is kivetítette részben hatását.

— Melyek a legfontosabb megvalósítások?

— A legtöbb faluban már van vezetékes ivóvíz, sok helyen csatornázás is, ami eddig nem volt. Működik a hulladékszállítás. Nagyon sok megyei, községi utat, utcát felújítottak, aszfaltoztak. Felújították az iskolákat. Én emlékszem még arra, hogy az 1990-es évek elején, amikor elmentünk egy-egy falusi iskolába, kultúrházba, milyen körülmények voltak ott. Mára már a legtöbb helyen teljesen megváltoztak az akkori állapotok. Szinte minden községben rendbe vannak téve és fel vannak szerelve a művelődési otthonok, vannak parkok, játszóterek, működik a közvilágítás. Ezek apróságoknak tűnnek, de lényeges minőségi változásokat hoztak a falvak életében. Ma már ezek mindenki számára természetes állapotoknak tűnnek, és ez jó is így, de nem szabad elfelejteni, hogy ami a fejlett országban évtizedeken át tartó folytonos, természetes fejlődés eredményeként történt meg, azt nálunk nagyon gyorsan meg kellene valósítani, ami sokkal nehezebb, főleg állandóan változó gazdasági és jogi körülmények között.

— Sokan azt mondják, hogy a legtöbb fejlesztés EU-s és kormányprogramok keretében valósult meg. Ezek nagy része szinte fel volt kínálva az önkormányzatoknak.

— A finanszírozási lehetőség igen, de ezeket valaki meg kellett hogy valósítsa, le is kellett bonyolítani. A kormány vagy az Európai Bizottság nem jött azt mondani, hogy gyerekek itt van, mi megcsináljuk helyettetek, vegye át a polgármester a kész munkát. A polgármesternek kellett küszködnie azért, hogy legyenek tervek, legyenek biztosítva a beruházások jogi feltételei, ami nagyon sokszor a legnagyobb gondot okozta, biztosítsa a költségvetési feltételeket, bonyolítsa le a közbeszerzési procedúrákat, vállalja a szerződések lebonyolítását, ellenőrizze a munkálatok kivitelezését stb.

— A polgármesterek közül sokan a koruk miatt nem indulnak a helyhatósági választásokon. Lesz utánpótlás?

— Sokan azok közül, akik már több (4–5) mandátumot is letöltöttek, belefáradtak, vagy ott vannak a nyugdíjkorhatárnál. Őket nagyon nehéz helyettesíteni, ugyanis tapasztalatuk, helyzet- és emberismeretük révén tudják a problémák megoldásának a mindenféle módozatait. Minél kisebb és a megyeszékhelytől távolabbra lévő községről beszélünk, annál nehezebb megfelelő embert találni. A tanult fiatalok nem mennek haza, a helyben maradottak közül aki szorgos és dolgozik, foglalkozik a sajátjával, aki a sajátjával sem foglalkozik, azt nem biztos, hogy jó odatenni. Az önkormányzati munka elsősorban szakmai és nem politikai tevékenység. Ezért a szakmai tapasztalat és a rátermettség alapvető követelmény.

— Gyakran kerül szóba, hogy egy mai fiatalt mi ösztönöz arra, hogy politizáljon vagy vállaljon önkormányzati szerepet.

— Fontos lenne, hogy a fiatalok megtalálják az anyagi és szakmai érdeküket, a karrierjük lehetőségét az önkormányzati munkában, az RMDSZ pedig, mint politikai szervezet, megtalálja a legjobb, leghatékonyabb belső szelekciós módszereket. Persze, a választások alkalmával a végső döntés mindig a közösségé lesz, nekik a legfontosabb, hogy jó legyen a végeredmény.

— A községekben mivel fognak kampányolni a polgármesterjelöltek?

— Véleményem szerint azok az RMDSZ-es polgármesterek, akik újra indulnak, és ezek vannak legtöbben, szinte mind megnyerik a választásokat, mert jól dolgoztak. Persze mindenhol vannak elégedetlenségek, sőt, ezek állandóak, de a polgármesterek általában jó viszonyt tartottak az emberekkel, kihasználták a lehetőségeiket, jól gazdálkodtak a rendelkezésre álló eszközeikkel. És tudják is, hogy mivel szólítsák meg a választókat. A probléma ott van, ahol új embert kell keresni. Olyan fiatalt, aki képes folytatni azt, amit az elődje elkezdett, és képes felsorakoztatni maga mögé a lakosság többségét, megnyerni a bizalmukat. Ez most az RMDSZ szervezeteknek egyik nagy feladatuk. Mert az is bebizonyosodott, hogy a magyar közösségek dolgait legjobban, legfelelősségteljesebben a magyar vezetők intézik.

Elek György