A hét folyamán zajlik a Védőoltások Európai Hete, melynek kapcsán számos egészségügyi intézmény és szervezet is a védőoltások fontosságát hangsúlyozza a lakosság számára. Szerkesztőségünknek dr. Láng László szatmári családorvos beszélt az oltások fontosságáról.

Április 30-ig tart a Védőoltások Európai Hete. A 2005 óta évente újra és újra előtérbe kerülő kezdeményezés annak érdekében született, hogy népszerűsítsék azon betegségek megelőzésére tett erőfeszítéseket, amelyeknek elejét lehet venni a vakcinák segítségével.

Az idei évben az Európa-szerte kialakult kanyarójárványt tartja az Egészségügyi Világszervezet a jelenlegi egyik legsúlyosabb közegészségügyi kihívásnak, amelyet az egyes régiókban tapasztalt beoltottsági hiányosságok orvoslásával kellene javítani. Az Egészségügyi Világszervezet felhívja a figyelmet, hogy az 5 évesnél kisebb gyermekeknél halálos kimenetelűek is lehetnek azok a szövődmények, amelyek az oltással megelőzhető betegségek esetén léphetnek fel.

Ugyanakkor a kanyaró a gyermekek elhalálozásának egyik fő oka: 2015-ben világszinten 134 200 esetben volt kiváltó oka haláleseteknek. 2000 és 2015 között az oltásoknak köszönhetően 20,3 millió gyermeket védtek meg világszerte a kanyarótól és annak szövődményeitől, Romániában viszont 2009-ben 90%-ra, majd 2015-ben drámaian csökkent a beoltottsági ráta: 85,8%-os lett az RRO 1 és 67%-os az RRO 2 vakcinával való immunizáltsági arány — derül ki a világszervezet közleményéből.

Az egyetlen megoldás

A témával kapcsolatban dr. Láng László családorvos nyilatkozott szerkesztőségünknek, aki elmondta: ahhoz, hogy a védőoltások fontosságát megértsük, érdemes megfigyelnünk azt, hogy a XX. században milyen hatékonyan sikerült visszaszorítani olyan súlyos fertőző betegségeket, mint a tbc, diftéria vagy torokgyík. De érdemes megemlíteni a himlőt is, amely egészen eltűnt, holott a '70-es évek előtt több tízmillióan fertőződtek meg vele.

A folyamatos szűrővizsgálatoknak és oltási kampányoknak megvoltak a népegészségügyi eredményei, hiszen ha a lakosság jó része be van oltva, a járványok nem tudnak megjelenni. Ha itt-ott fel is üti a fejét egy-egy megbetegedés, nagyon kis eséllyel fog csak újabb áldozatot találni magának, ha a megbetegedett páciens körül az emberek be vannak oltva. Az utóbbi években viszont a népesség beoltottsági aránya romlott, amit meg is szenved a lakosság.

Ennek egyik oka, hogy Romániában néhány éve megváltozott az oltási struktúra. Az oltások átkerültek az iskoláktól a családorvosok hatáskörébe, aminek köszönhetően a gyerekek oltási státusza kis túlzással követhetetlenné vált. Ugyanakkor sok szülő tudatlanságból vagy szociális háttere miatt nem oltatja be gyermekét, így adott esetben egész közösségek kimaradnak az immunizációs programokból.

Továbbá az egyre erősebb nemzetközi migráció is egy olyan tényező, amely következtében kimaradnak a gyermekek oltásai. Sok esetben pár hónapot, de van rá példa, hogy éveket tölt külföldön a gyermek szüleivel, ahol vagy megkapja az oltást, vagy nem, sőt, ha ott családorvoshoz sem iratkoznak be, akkor szinte kizárt, hogy a gyerekeket időben beoltsák.

Egy másik oka az immunizációs ráta romlásának az, hogy a '90-es években elindult az Amerikai Egyesült Államokból egy téves teória a védőoltások káros hatásáról, melyet egy akkor még tudományos körökben ismert orvos kezdett el terjeszteni. Ennek bedőlve sokan voltak, akik nem oltatták be gyerekeiket, sőt, vannak, akik a mai napig is elhiszik a szájról szájra vagy interneten terjedő téves információkat, amelyeket az elmúlt 20 év folyamán a lehető legtöbb neves szaklapban megcáfoltak.

Ami az elmúlt években megjelenő járványokat illeti, mint a gyermekbénulás vagy éppen a kanyaró, éppen ezeknek a romló tendenciáknak az eredményei. Mivel a szövődmények mindkét betegség esetében súlyosak, viszont működő ellenszer nincs rájuk, kizárólag az oltások azok, amelyek védelmet biztosítanak a népesség számára.

A kanyaró esetében a fertőzöttségi veszély igen nagy, olyannyira, hogy ha egy zárt légkörben mondjuk 10 gyermek közül egy kanyaróval fertőzött, rövid, egy légtérben elöltött idő múltán a gyerekek 90%-a biztosan megkapja a betegséget, ha nincsenek beoltva.

Dr. Láng László családorvos azt is elmondta, hogy 25 éves praxisa során egyetlen esetben sem találkozott a betegség súlyos szövődményeivel, viszont szorgalmazza is, hogy a szülők időben oltassák be gyermekeiket. Habár időnként hiányoznak, késnek az oltóanyagok, a rendszer alapvetően nem működik rosszul, a kötelezően előírt oltásokat mindig megkapják a családorvosi rendelők, az oltásra kerülő gyermekek pedig ingyen, bérmentve kapják meg a vakcinákat.