Magánemberként feljelentést tett lapunk egyik munkatársa a környezetvédelmi őrségnél egy vagy több ismeretlen tettes ellen, aki vagy akik rendszeresen összepiszkítják a padokat a szatmárnémeti Kossuth-kertben. Egy hónapja nem kapott választ a beadványára. Lapunk munkatársa nem hülye, tisztában van vele, hogy a fákon lakó varjak piszkítják össze a padokat, panaszával csak a nyulat szerette volna kiugrasztani a bokorból: mi történik akkor, ha egy védett élőlény követ el környezetszennyezést? A környezetvédelmi őrségnek nem dolga védeni a természetet, megelőzni, hogy környezetszennyezés történjen, működési szabályzata szerint el kell járnia azok ellen, akik ilyesmit követnek el, meg kell találnia és meg kell büntetnie az elkövetőket, el kell őket tántorítania attól, hogy újabb ilyet kövessenek el. Az nem teljesen világos, hogy a padok és a járda összepiszkítása kimeríti-e a környezetszennyezés fogalmát, vagy mivel ezek mesterséges létesítmények, nem számítanak a természet részének, azonban a töméntelen mennyiségű madárpiszok a növényekre és a talajra is hullik, és ezek állapotán biztos nem javít a sok savas végtermék.

A Kossuth-kertben látottak leírása mellett lapunk munkatársa azt is kérte a környezetvédelmi őrség illetékeseitől, hogy ha környezetszennyezés esete forog fenn a parkban, akkor kapják el az elkövetőket, illetve válaszukban írják meg, hány főt bírságoltak meg a bűncselekmény elkövetése miatt, és hogy milyen összegre, hiszen ha emberek követnének el ilyen jellegű természetszennyezést, pénzbírságot kapnának. Kérés volt az is, hogy ha már ilyesmire szakosodott intézmény, találjon megoldást arra, hogy a szennyezés megszűnjön, a jövőben többé ne forduljon elő.

Állatvédelem és embervédelem

A panaszt június 12-én iktatta a környezetvédelmi őrség szatmári kirendeltsége, és válasz azóta sem érkezett, pedig már több mint negyven nap eltelt.

Véletlenül, nem hivatalos forrásból az azóta eltelt időben annyit sikerült megtudnunk, hogy pár nappal a panasz beérkezése után a környezetvédelmi őrség az adatvédelmi szabályzatot és a panasztevő kilétének védelmére vonatkozó szabályzatot megszegve az online megírt levelet átpasszolta a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalnak. A gesztus arra utal, hogy a környezetvédelmi szakemberek úgy tartják, a városházának a dolga a padok, a járófelület és a zöldövezet megtisztítása és ezeknek a tartósan tisztán tartása. Ez igaz is, de úgy elvárni a tisztán tartást, hogy közben a koszosan tartót felkaroljuk, eléggé abszurd. És ezen a ponton teljesen ellentétes irányt vesznek a dolgok, ugyanis a városháza az utóbbi tíz évben több alkalommal is megpróbálta elzavarni a varjakat a Kossuth-kertből és a város más parkjaiból is, a környezetvédelmi hatóságok voltak azok, akik ebben megakadályozták.

Az állatvédelmi törvényre hivatkozva tették ezt a legtöbb alkalommal, általános hivatkozás volt, hogy költési időszakban semmilyen madarat nem szabad zargatni. Ha jön válasz a környezetvédelmi őrségtől, ha nem, egy dolog biztos: a vonatkozó állatvédelmi törvényt sürgősen összhangba kell hozni azzal az „embervédelmi” törvénnyel, amelyik kimondja, hogy az embereknek joguk van úgy hozzáférni a természethez — legalább városi belterületen —, hogy nincsenek vadállatok részéről folyamatos komfortromboló és egészségkárosító hatásnak kitéve. Ha nincs ilyen „embervédelmi” törvény, létre kell hozni.

Princz Csaba