Csak a novemberi elnökválasztás után, november 18-án tárgyalja a legfelső bíróság Klaus Johannisnak, a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjének összeférhetetlenségi ügyét — derült ki hétfőn, miután a bíróság elutasította a fellebbviteli tárgyalás előrehozatalára irányuló kérést.

A tisztségviselők vagyonosodását ellenőrző korrupcióellenes hivatal, az úgynevezett Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tavaly közzétett jelentése szerint a nagyszebeni polgármesteri tisztséget betöltő Johannis megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, amikor két önkormányzati tulajdonban lévő vállalat igazgatótanácsában is tagságot vállalt. Az ANI jelentése ellen Johannis a gyulafehérvári táblabíróságon emelt panaszt, amely első fokon a polgármester javára döntött. Az ANI fellebbezése nyomán került a legfelső bíróságra az ügy. Hazánkban az alkotmány mentelmi jogot biztosít az államfőnek, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez kiterjed-e a megválasztott, de hivatalába csak később lépő elnökre is. Így elvileg előfordulhat, hogy Johannist november 16-án elnökké választják, és még december 22-e előtt — amikor átveheti hivatalát — a bíróság összeférhetetlenség miatt három évre eltiltja bármiféle választott tisztség gyakorlásától. Traian Băsescu leköszönő államfő úgy vélekedett: egy ilyen esetben a bíróságnak hatalmas horderejű döntést kell hoznia a választások tekintetében, ami szerinte megengedhetetlen egy demokratikus országban. „A népnek kell eldöntenie, ki legyen az elnök, nem a bíróságnak” — szögezte le az államfő. A választásokra hivatkozva az ANI megsürgette a jogerős döntés meghozatalát, de a legfelső bíróság hétfői döntésével ezt elutasította. November 18-án sem születhet még jogerős ítélet, ugyanis akkor csak azt vizsgálja meg egy — az ügyeket „megszűrő” — bírói tanács, hogy perképesek-e a felek és formai szempontból megfelel-e a követelményeknek az ANI fellebbezése. A helyzetet az is bonyolítja, hogy — mivel sok más polgármesternek van Johanniséhoz hasonló jogvitája az ANI-val — november 4-én, vagyis az elnökválasztás két fordulója között várhatóan az alkotmánybíróság is állást foglal a témában: a taláros testület döntése szintén komoly kihatással lehet a választásokra.