„Valószínűleg sokan hallottak már a gyermekek körében felbukkant akut májgyulladásos esetekről, amelyek minket, orvosokat is megijesztenek. Az egyik lehetséges oka a májgyulladásnak, amelyről ritkán beszélnek, és amellyel gyakran találkozok a felnőttek körében, az a paracetamollal és a gyulladáscsökkentőkkel való visszaélés. Kérem, ne szedjenek gyógyszert orvosi javallat nélkül!” — hívta fel a figyelmet tájékoztató közösségi oldalán dr. Cristian Costea, a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház gasztroenterológusa.
Mint írja, az akut paracetamolmérgezés akkor következik be, ha naponta több mint 4 gramm paracetamolt veszünk be. Létezik krónikus paracetamolmérgezés is, ha egy személy a terápiás tartományon belüli mennyiséget fogyasztja. Ebben az esetben krónikus májgyulladás léphet fel, amelyet a leggyakrabban a transzaminázok megnövekedett szintje jellemez — magyarázza az orvos.
A televízióban rengeteg a gyógyszerreklám, így van esélye annak, hogy valaki különböző fantázianevű, de ugyanolyan hatóanyagú gyógyszerekből bevegye a terápiás adag kétszeresét-háromszorosát vagy akár négyszeresét. Ez persze még nem okoz paracetamolmérgezést, kivételek viszont lehetnek, például olyan enzimhibák, amelyek miatt valakinél már ez az adag is toxikusnak bizonyulhat.
A problémát a paracetamol esetében az okozza, hogy lebomlásakor normál esetben is keletkeznek olyan metabolitok (nagyjából 5 százaléknyi mennyiségben), amelyek toxikusak. Persze a szervezetnek van egy ezzel „foglalkozó” méregtelenítő enzimrendszere, amely ezt a toxikus metabolitot át tudja alakítani nem toxikussá. Magyarán a terápiás adagban szedett paracetamol is részben mérgező vegyületre bomlik le, de ezt a szervezet képes problémamentesen továbbalakítani. Ha viszont túl sok paracetamol kerül a szervezetbe, a toxikus vegyületek mennyisége megnő, és a szervezet ugyan próbálja őket átalakítani, de kimerül az ehhez szükséges enzimkészlete. Ennek következtében alakul ki maga a paracetamolmérgezés.
A paracetamolmérgezés tünetei és kezelése
A paracetamolmérgezésnek kezdetben atipikus tünetei vannak: a gyógyszerek bevételét követően hányinger, hányás, rossz közérzet, bizonytalan eredetű gyomorszájtáji fájdalom jelentkezik. Az első 24 órában más jellegű szimptómák nem jellemzők. A 48–72. órában már kifejezetten jobb bordaív alatti fájdalom jelenik meg, amit az okoz, hogy a májtok feszül. Emellett a laborparaméterek jelzik a máj problémáját. A méregtelenítő szerv zavara az ötödik-hatodik napon éri el a csúcsát. A beteg sorsa az ötödik-hatodik napot követően kétféle lehet: vagy elveszítik az orvosok (ez nagyon ritkán történik meg), vagy felépül.
Tényleges mérgezetteknél speciális antidótumot, azaz ellenanyagot használnak az orvosok: ez az N-acetilcisztein (NAC), amelyet szájon át vagy intravénásan adagolnak. Ezt a szert hagyományos köptetőként, nyákoldóként használják, persze jóval kisebb dózisban. Egy ilyen kezelés 4–6 óráig tart, a gyógyulási idő minden esetben a mérgezés súlyosságától függ.
Egy májelégtelen betegnél az ellenanyag mellett több olyan lehetőség van, amelynél a méregtelenítő szerv munkáját külső eszközök végezhetik el. Mivel a máj jó regenerációs képességgel bíró szerv, ezeknek a technikáknak kétféle szerepük van. Egyrészt egy időre tehermentesíthető velük a máj, hogy az könnyebben tudjon regenerálódni, másrészt ha májtranszplantációra és donorra van szükség, akkor időt lehet nyerni annak megtalálásához.
A gasztroenterológus kiemeli: nem szabad túlzásba vinni a paracetamol tartalmú gyógyszerek fogyasztását, emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a betegek tájékoztatására. Azaz a pácienseknek tisztában kellene lenniük azzal, hogy melyik gyógyszer mire való, mikor és hogyan lehet szedni, információt pedig kizárólag a gyógyszer-tájékoztatóból, orvostól vagy gyógyszerésztől kellene szerezniük.
Bumbuluţ Krisztina