November 12-e a tüdőgyulladás elleni küzdelem világnapja, melyet a WHO hirdetett meg 2008-ban. A célja az, hogy felhívják a lakosság figyelmét a higiéniás körülmények fontosságára a betegség megelőzésében, valamint az egészségügyi vezetők figyelmét arra, hogy bővítsék a meglévő gyógymódokat, találjanak új diagnosztikai és kezelési eszközöket, melyekkel hatékonyan kezelhetik ezt a gyermekeket sújtó betegséget.
A tüdőgyulladás a legjelentősebb elhalálozási ok az elmaradott országokban, az öt évnél fiatalabb gyermekek körében többen esnek ennek áldozatául, mint az AIDS-nek, a maláriának és a tuberkulózisnak együttvéve. 2019-ben 2,5 millió személy, köztük 672 ezer gyermek halálát okozta tüdőgyulladás. Romániában egy évvel korábban, a 2018-as közegészségügyi adatok szerint százezerből 37,9 lakos haláláért volt felelős a tüdőgyulladás, összesen 8401 halálesetet okozva.
Románia-szerte évente mintegy 900 gyermek hal bele a tüdőgyulladásba — emelte ki a Román Gyermekgyógyászati Társaság, amelynek szakemberei megelőzési lehetőségként a pneumococcus elleni és az influenza elleni védőoltást javasolják, valamint az újszülöttek anyatejes táplálását legalább hat hónapos korig, a kiegyensúlyozott étkezést és a gyakori kézmosást.
Baktérium vagy vírus okozza
A tüdőgyulladást leggyakrabban baktérium vagy vírus okozza, de más paraziták, belélegzett gőzök, gázok, illetve akár a légzőrendszerbe került idegen test is kiválthatja. A tüdőgyulladásoknak mindössze a 20–30 százalékát okozzák baktériumok, viszont ezen megbetegedéseknek esetén a többi kórokozó által kiváltott megbetegedéshez képest akár a 2–3-szorosa is lehet a halálozás esélye.
A tüdőgyulladást nem minden esetben könnyű idejében felismerni, hiszen gyakran hasonlít megfázásra vagy influenzára, amely szintén levertséggel, köhögéssel és lázzal kezdődik. Az alábbi tünetek észlelésével gyanakodhat a tüdőgyulladás fennállására: száraz vagy váladékos köhögés, köpetürítés, mellkasi fájdalom, légzési nehézség, végtagfájdalom, magas láz, szédülés, borzongás, fejfájás, étvágytalanság. A tünetek elég jelentős eltérést mutatnak az alapján, hogy típusos vagy atípusos baktérium, esetleg vírus áll a probléma háttérében.
A pontos diagnózis felállításához és a helyes terápia kiválasztásához mielőbb érdemes tüdőgyógyász szakorvoshoz fordulni. A tünetek sokszor egyéb felső légúti megbetegedésekre is utalhatnak, így nagyon fontos elkülöníteni az orvosi kivizsgálás során a hasonló tünetekkel járó kórképektől a tüdőgyulladást. A kezelés elsősorban attól függ, hogy mennyire súlyosak a tünetek, illetve milyen kórokozó okozta a tüdőgyulladást. Szóba jöhetnek antibiotikumok a bakterális fertőzés esetén, illetve antivirális szerek, ha vírus sejthető a probléma hátterében. Minden esetben fontos a megfelelő folyadékpótlás, a kezdeti ágynyugalom, és szükséges lehet a tünetek kezelése is — például köptetővel.
A tüdőgyulladásos beteg kezelése, teljes gyógyulása több hétig tartó folyamat, de a panaszok megszűnését követően még több hetet vehet igénybe, míg a röntgenelváltozások is visszahúzódjanak.
Bumbuluţ Krisztina