Pulitzer József megállapítása: „A hír szent, a vélemény szabad.”, a média örök érvényű alapelve kellene hogy legyen, de el kell ismernünk, igazán sohasem volt az, napjainkban egyre kevésbé, s hogy mi lesz a jövőben, azt csak találgatni lehet. A média egy része azt akarja elhitetni velünk és a világgal, hogy a román gazdaság dübörög, folyamatosan erősödik, emelkednek a bérek, csökken a munkanélküliség, javulnak az életkörülmények, jobb az életszínvonal. Nagy szerepe van ebben a kormány „eredményes” munkájának, még akkor is, ha a média megpróbálja negatív színben feltüntetni a kabinet tagjait. A kormánypárti politikusok szerint az újságok, a televíziók, a rádiók, a hírportálok és a közösségi oldalak ferdítik el a valóságot, hogy lejárassanak politikusokat és pártokat. A jótékonykodó kormány a helyzet magaslatán áll, és mózesi bölcsességgel vezeti az ország lakosságát a kánaáni léthez. Hogy mi a valóság, nem könnyű átlátni, az emberek nagy része ezt nem is akarja. Az emberek abban látják a gazdaság fejlődését vagy romlását, hogy milyen életszínvonalat tudnak fenntartani. Mondhatnánk azt is, hogy a gazdaság fejlődik, hiszen újabb háromnapos szabadságra mehetnek a közalkalmazottak, de valami még sincs rendben, hiszen a pénzügyminiszter arról beszél, hogy a közalkalmazottak húsz százalékát el kellene bocsátani. Szerintünk ez nem csak megtakarításhoz vezetne, hanem a rendszer is jobban működne, hiszen mindenkinek, aki maradna, jutna szék és asztal, mindenki tudná, mi a feladata, és azt számon is lehetne kérni tőlük.

A kormányfő szerint annyira jól működik a gazdaság, hogy a magánszférában szükség van a munkaerőre, bizonyára azért, hogy növekedjen a termelés, és több pénzt lehessen elvenni a közalkalmazottak fizetésére és üdülési jegyeik biztosítására. Persze ha annyira dübörögne a gazdaság, mint ahogy azt a kormányoldal látja, akkor indokolatlan lenne szüntelenül plusz adókkal és járulékokkal sújtani a magánszférát, hagyni kellene, hogy a vállalkozók is tudják közalkalmazotti szintre emelni a magánszférában dolgozók béreit, hiszen mégiscsak ők azok, akik kitermelik az állami szektorban dolgozók fizetését és juttatásait.

A médiát lehet vádolni manipulálással, félretájékoztatással, befolyásolással, megfélemlítéssel, nyomásgyakorlással stb., de nem lehet azzal vádolni, hogy a média hatására lesznek korruptak a politikusok, és hogy a politikában és a közéletben olyan személyek jutnak magas tisztségekhez, akik teljesen alkalmatlanok a feladatuk ellátására.

„A hír szent, a vélemény szabad”, de azért, mert sok hamis hírrel találkozunk, nem kell elfogadni, hogy a hamis az igaz. Az igazság nem a demokrácia elvei alapján működik, nem az az igaz, amit a többség annak hisz.