Sokan igen kritikusan állnak az érettségi szóbeli részének jelenlegi formájához. Azt még tolerálják a diákok, hogy a tanügyminisztérium előbbre hozta, viszont a legtöbben értelmetlennek látják, hogy mindenféle tét nélkül zajlanak le a szóbelik.

Egy ideje sokan latolgatják, hogy volt-e értelme előbbre hozni az érettségi szóbeli vizsgáit. A Spiru Haret szakszervezeti tömb országos elnöke, Marius Nistor a szóbelik megkezdésekor egy szociális párbeszéd alkalmával elmondta, hogy véleménye szerint törvénytelenül zajlanak a vizsgák, hiszen a tanügyi törvény 77-es cikkelye kimondja: csak azok a diákok érettségizhetnek, akik befejezték a középiskolát, a most érettségiző diákok esetében viszont még nem beszélhetünk erről. Ezzel nem ért mindenki egyet, mondván, hogy a szóbelik tét nélkül zajlanak, így értelmetlen ezek szabályellenességéről vitatkozni.

Liviu Pop volt tanügyminiszter szintén elismerte: a tanügyi törvény 77-es cikkelye valóban előírja, hogy csak a középiskolát elvégzett diákok érettségizhetnek, a 78-as cikkely viszont megengedi, hogy az iskolák a második félév folyamán szervezzék meg a szóbeli vizsgákat.

Lapunk megkeresésére Gál Gyöngyi magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő szerint Romániában túlságosan is elhúzódik az érettségi, azzal pedig, hogy előbbre hozták a szóbeliket, éppen a tantervet borította fel a minisztérium, hiszen a szóbelik idejére a diákok kiesnek a tanulásból, így a 12. osztályos tananyagot is teljesen át kell strukturálni annak érdekében, hogy az írásbelikig a teljes anyagot le leehessen adni a diákoknak.

Ebből a szempontból tehát nyilvánvalóan gondot jelent az új rendszer. Ugyanakkor az, hogy semmilyen tétje nincs a vizsgáknak, csak a megjelenés a kötelező, nem feltétlenül egy jó iránymutató. Ez is olyan tényező, amiről el lehetne gondolkodni a jövőben, és lehet, hogy javítani kellene az elképzelésen.

Kérdésünkre, hogy nem gondolja-e szabályellenesnek a vizsgák lebonyolítását, a tanfelügyelő elmondta, hogy éppen a vizsgák tétnélkülisége miatt nem gondolja úgy, hogy törvényt sértene az eljárás. Az előrehozott szóbelik kapcsán nem a törvényesség az, amit érdemes megkérdőjelezni, hanem sokkal inkább a vizsgák jelentőségén érdemes elgondolkodni, mert bár lehet, hogy valamennyire tehermentesíti a diákokat a nyári feladatok alól ezek előrehozása, viszont az év közbeni időbeosztásukat biztosan hátrányosan érinti.

Tatár Zsuzsa diákképviselő, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium 12. osztályos tanulója hasonlóképpen vélekedik: „Úgy gondolom, az előrehozott érettségi alapvetően egy hasznos és jó elgondolás, viszont a kivitelezés hozott pár negatívumot. Bár nekünk, végzős diákoknak könnyít a következő hónapokon, a tanárok számára nehézségekkel is járhat a tananyagot illetően, hiszen a kiesés miatt nem garantált, hogy próbaérettségiig minden tárgyból sikerül átvenni a szükséges anyagot.

Mindenképp megfontoltabban kellett volna bevezetni ezt a módosítást. Azt pedig, hogy mennyi értelme van, mindenki maga dönti el. Egy olyan vizsgát, amelynek nincs valódi tétje, és a diák is csak formalitásból vesz részt rajta, nyilvánvalóan sem ő, de még egy pedagógus sem biztos, hogy komolyan tud venni, ezért vitatható, hogy a tapasztalatszerzésen kívül mennyire szükséges vagy mire jó egyáltalán egy ilyen formában zajló szóbeli vizsga” — nyilatkozta lapunk megkeresésére a főgimnázium diákja.

Plébán Ingrid, a Szatmárnémeti Református Gimnázium 11.-es diákja bár még nem érintett, határozott véleménye van az idei tanévtől bevezetett új módszerrel kapcsolatban.

Véleménye szerint nem rossz az előbbre hozott szóbelik ötlete, viszont ezúttal is két oldala van az éremnek: egyfelől hasznos, hiszen a vizsgázók hónapokkal az írásbelik előtt felmérhetik a tudásukat, és a hiányos részekre összpontosítva még készülhetnek, másfelől viszont nem biztos, hogy elegendő ideje van egy végzősnek felkészülni a korai vizsgákra. Bizonyos tekintetben pedig természetesen tehermentesíti is a diákokat, hiszen így legalább nyáron már nem kell a szóbelikkel foglalkozni.

A minősítésekkel kapcsolatban elmondta, hogy bizonyára vannak olyanok, akiknek mindegy, milyen minősítést kapnak, de azoknak az érettségi jegyük is mindegy lesz. Viszont aki tényleg le szeretne érettségizni, az azért igenis tanulni fog, mert neki tényleg nem mindegy, milyen minősítést kap ezeken a szóbeliken. Az ambiciózus és törekvő diákok nagyon átérzik a vizsgák súlyát, ők tisztában vannak vele, hogy mennyi minden fog az érettségin múlni, még akkor is, ha a szóbeliknek nincs valódi tétjük.

Bajnai Botond