A Romát Sándor régész, történész által tartott előadáson mintegy ötvenen vettek részt. A kaplonyiak megismerhették a település történetét, az előadás kötetlen beszélgetéssel zárult.

Kaplony történelméről esett szó az RMDSZ kaplonyi szervezetének rendezésében zajlott helytörténeti előadáson vasárnap délután, a Német Demokrata Fórum helyi székházában. A község kialakulásáról, középkori történetéről Romát Sándor régész, történész tájékoztatta a jelen lévő mintegy 50 fős közönséget.

Mint az elhangzott, a Kaplon nemzetség (Kond vezér második fiának leszármazottai) a 11. században települhetett a Dunántúlról a jelenlegi község területére, ahol hajdanán három avar-szláv tanyaszerű település állt. A nemzetség neve valószínűsíthetően türk eredetű, szakemberek szerint tigrist jelent.

A terület annak idején jelentős alkotórésze volt a magyarság egyik gyepűrendszerének, a helyszínen a kabar törzsek végezhették a határvédelmi feladatokat. A Kaplon nemzetség meghatározó szerepet töltött be a vidéken, később országos szinten is. Szent Márton tiszteletére kolostort emeltek feltehetően még a 11. században.

A középkor megpróbáltatásait (tatárjárást, törökdúlásokat) jól bírta a falu, fennmaradása annak köszönhető, hogy az akkor még létező Ecsedi-láp kitűnő búvóhelyet és élelemforrást biztosított lakosainak. A nemzetség időközben családokra osztódott: Bagossy, Csomaközy, Károlyi, Vaday, Vetéssy családok. Közülük a történelem szempontjából a Károlyi család lett a legjelentősebb, családi kriptájukat néhány évszázaddal később Kaplonyba költöztették.

Az előadás kötetlen beszélgetéssel zárult, melynek részeként a jelenlévők különböző kérdéseket tehettek fel a történésznek, aki készségesen válaszolt azokra.