Az óvónők és óvodapszichológusok mellett a tanítónőket és iskolapszichológusokat is bevonták abba a képzésbe, amelyen az eltérő fejlődés jeleit, annak hátterét és a megoldást jelentő terápiákat mutatták be — mindezt a szűrőprojekt második évének kezdetén.

Második évét kezdi a „Fejlődési rendellenességeket szűrő, megelőző és kezelő többéves, átfogó program iskola előtt álló gyerekek számára 2014–2017” elnevezésű projekt, amelyet Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala kezdeményezett, és amely a Boldog Scheffler János Központ, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség, illetve a Szatmár Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközpont partnerségében valósul meg. A projekt az eltérő fejlődésű gyerekek kiszűrését tűzte ki célul Szatmárnémeti óvodáiban, de szükség esetén terápiákkal zárkóztatják fel társaikhoz a gyerekeket, majd utánkövetik az első iskolai években is.

Ahogy az első ciklust, úgy a másodikat is képzéssel kezdték, a tanügyben dolgozókat készítették fel október 12. és 14. között a szatmárnémeti G. M. Zamfirescu Művelődési Házban. A három nap során közel kétszáz óvónő és tanítónő vett részt a képzésen, amelyet a projektvezető Boldog Scheffler János Központ meghívására Lakatos Katalin PhD, a Budapesti Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány szakmai vezetője tartott. Előadásaiban az organikus éretlenségről, zavarról, sérülésről, ezek kialakulásának okairól, a tünetekről beszélt. Kiemelte a vizsgálatok fontosságát a megállapításban és pontosításban, illetve megmutatta a megoldást: a szenzomotoros terápiák, így a tervezett szenzomotoros fejlesztések (TSMT) és a hidroterápiás rehabilitációs gimnasztika (HRG) a kiegészítő terápiákkal csomagokban.

Lakatos Katalin megpróbálta a pedagógusokat közelebb hozni a gyerekek érzéseihez: „Én heti 20–25 órát dolgozom gyerekekkel, a közönségnek azok a példák a legjobbak, amelyeket az életből, terápiákból hozunk. A pedagógusok tudják, mit éreznek, amikor egy őket zavaró gyerekre nem tudnak hatni — legyen az hiperaktív, figyelemzavaros, beilleszkedési nehézségekkel küzdő vagy agresszív —, de ritkán gondolnak bele, hogy neki milyen lehet ilyennek lenni. Tehát ha egy kicsit a gyerek oldaláról is mondjuk a problémákat, akkor remélhetőleg empátiát váltunk ki a pedagógusokból, és az már a megoldásnak egy lépése lehet.”

Fazekas Brigitta, a Boldog Scheffler János Központ szakmai vezetője a szűrőprojekt újdonságairól beszélt: „Azok a gyerekek, akik a tavaly nagycsoportosak voltak, már iskolások lettek, ezért a képzésbe az idei évtől bevontuk az óvónőkön túl a tanítónőket és az iskolapszichológusokat is.” Fazekas Brigitta hozzátette, fontos, hogy a pedagógusok mellett a szülők is a valós problémákra és a lehetőségekre figyeljenek, nem pedig a sokszor megalapozatlanul elhangzó szóbeszédekre: „Nagyon sok gyereknek pecsételik meg a sorsát azzal, hogy későn kerülnek szakemberhez amiatt, mert a szülők megoldást keresve összeolvasnak dolgokat, vagy szóbeszédekre támaszkodva várják, hogy a probléma magától megoldódjon, hiszen sokan mondják, 'kinövi a gyermek'… A jelekre igenis tudatosan oda kell figyelni úgy szülőnek, mint pedagógusnak és szakembernek. Ez egy úttörő munka, de van fejlődés, így a 2013-as próbaprojekthez képest a jelen projektben részt vevő gyerekek száma csak tavaly megduplázódott.”

A művelődési házban tartott képzésen részt vett Szejke Ottilia elemi oktatásért felelős szaktanfelügyelő, valamint Sînziana Cristea, a Szatmár Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközpont igazgatója is.

Szejke Ottilia elmondta, időben érkezettnek érzi a szűrőprojektet és eredményeket vár: „Mi, a tanügyben dolgozók évek óta tudjuk, hogy történik valami, ami aggodalomra ad okot. Tudom, hogy a pedagógusok sok esettel találkoztak már, amikor a gyerekeknek több figyelemre lett volna szükségük, de a szülők nem voltak hajlandóak tudomást venni a problémáról. Most eljutottunk arra a pontra, amikor több intézmény is rájött, egyedül nem tudja megoldani a helyzetet. A Boldog Scheffler János Központ kezdeményezése azt hiszem, éppen időben érkezett. Az intézmények összefogásának eredményeként remélem, hogy könnyebb lesz a tanügyben dolgozók munkája, és mindez a gyerekek javára lesz.”

Sînziana Cristea is a csapatmunka fontosságát emelte ki: „Mindig úgy gondoltam, hogy csak csapatban dolgozva — jelen esetben tanügyiek, szülők, különböző területek szakemberei — lehet megoldást találni azokra a problémákra, amelyekkel szemben állunk. Egymással egyeztetve döntéseket hozni, ezeket gyakorlatba ültetni, és meggyőzni a szülőket, hogy az időben történő ráhatással megelőzhetők a komolyabb gondok, valamint ha kialakultak, akkor kevesebb idő- és energiaráfordítással kezelhetők. Jelen projekten egy professzionális csapat dolgozik, a szülőktől érkező visszajelzések alapján valódi hatékonysággal, ezért nyugodtan ajánlom a szűrésben való tevékeny részvételt.”

A képzés végén a résztvevők tünetlistákat kaptak, amelyek segítségével az óvodákban és az előkészítő osztályokban elvégzik az első szűrést. A szűrésen fennakadt eseteket a Boldog Scheffler János Központ szakemberei vizsgálják újra meg — célzott vizsgálatokkal —, ha a szülők igénybe veszik a projekt keretén belüli ingyenes első vizsgálatot, ha pedig szükséges, terápiákat, esetleg otthoni foglalkozásokat ajánlanak. A projekt minden évben ellenőrzi az új, óvodát kezdő gyerekeket és továbbköveti a már felmérteket. Azt remélik, hogy a programnak köszönhetően lényegesen kevesebb hiperaktív, figyelem- vagy tanzavaros, viselkedési problémás és agresszív gyerek lesz, ezzel ellentétben pedig nő majd a boldog, kiegyensúlyozott gyerekek száma.