Szatmárnémeti

A tánc nem más, mint az érzelmek kifejezése zenére

2013.04.29 - 09:47

Április 29-én van A Tánc Világnapja, amikor mindenütt a megszokottnál különlegesebb táncelőadásokat tartanak. A versenytáncról és annak lehetőségeiről Maskulik Dáviddal beszélgetünk, aki táncpartnerével, Roatiş Irisszel tíz év után szerzett országos bajnoki címet Szatmár megyének.

 

Már a legrégebbi korokban is az volt a szokás, hogy összejöveteleken megszólalt a zene, és a társaság tagjai táncba kezdtek. Kialakultak a táncdivatok, amelyeket császári és királyi udvarok határoztak meg. Az uralkodók patronálták az adott kor művészeit, köztük a zenészeket is. A táncot előbb nevelőintézetekben tanították, ahol tánc- és illemtanárok oktattak, később megjelentek a tánciskolák. Április 29-én, A Tánc Világnapján az UNESCO egyik tagszervezetének, a Nemzetközi Táncbizottságnak a felügyelete alatt minden évben megünneplik a világ különféle táncait. Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének egy részlege, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre — időpontját Jean-Georges Noverre francia táncos és balettművész születésnapjára tették. A Nemzetközi Táncnap céljai közé tartozik a tánc népszerűsítése, s emellett a kormányokat is arra kívánják ösztönözni, hogy minél nagyobb teret szenteljenek a táncnak az oktatási rendszerben is, az alapfokú oktatástól egészen az egyetemig. Az alábbiakban Maskulik Dávidot — aki táncpartneréve.l Roatiş Irisszel országos bajnoki címet szerzett — kérdeztük a társastánc mai helyzetéről, tánckarrierjéről.

— Négy éve táncolok — meséli Dávid —, három éve versenyszinten. Úgy kerültem kapcsolatba a társastánccal, hogy szüleim jártak táncolni, elvittek magukkal, és megszerettem. A Royal Dance Clubnál három edzőm van (Cristian Codrea, Ovidiu Ignat és Varga Ottó), akikkel komoly edzéseken veszek részt táncpartneremmel, Roatiş Irisszel. Én a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban tanulok, táncpartnerem a Lucian Blaga Általános Iskola diákja. Heti öt-hat kétórás edzésen veszünk részt: gyakoroljuk a koreográfiát, javítunk a hibákon, hogy a versenyeken minél jobb eredményeket érjünk el. A tánc nem más, mint az érzelmek kifejezése zenére, ritmusra. Nemcsak lépésekről szól, hanem az érzelmek kimutatásáról. Nem egy könnyű sport, kell hozzá ritmusérzék és nyíltság, a versenytáncos nem lehet szégyenlős. A tánccal minél többet kell mutatnunk önmagunkból.

— Hogyan lesz valakiből versenytáncos?

— Mint mondtam, előbb meg kell szeretni a táncot, kell járni edzésekre, egy idő után az edző megmondja, hogy érdemes versenyekre készülni, vagy csak hobbiszinten kell táncolni. A versenytáncban összesen hét kategória van, egyik kategóriából úgy lehet átmenni a másikba, hogy össze kell gyűjteni kétszáz pontot. Pontokat azáltal lehet szerezni, hogy a versenyen megverünk egy párt. Ha egy versenyen van tíz pár, és kilencet megverünk, azzal kilenc pontot lehet gyűjteni.

— Az országos bajnoki cím mellett milyen eredményeket értetek el?

— Meg kell jegyezni, hogy Szatmár megyének tíz éve nem volt országos táncbajnoka. Az elmúlt évben tizenegy érmet hoztunk haza, nyolcat Romániából, hármat Magyarországról (Budapest, Debrecen, Hajdúböszörmény). A külföldről hozott pontok is számítanak, ha azt meghirdetett versenyen szerezzük.

— Milyen kell legyen a jó táncpartner?

— A táncpartnert úgy választjuk ki, hogy megfeleljen magasságban, ugyanis a versenytáncnál a látvány is sokat számít, a párok harmóniában kell legyenek egymással. Ugyanakkor sokat számít az is, ha a párok lelkileg azonos hullámhosszon vannak. Nekem Iris a második táncpartnerem, én is a második vagyok neki. Az a célunk, hogy részt vehessünk az országos bajnokságon, ahol korosztályoktól és kategóriáktól függetlenül versenyezünk. Akik ezeken a versenyeken érnek el eredményeket, azok részt vehetnek az Európa- és a világbajnokságokon.

 

 

Elek György