Arra lehetett számítani, hogy a keddi tárgyaláson eldől a Lazin Sándor Krisztián lázári tanácsos (MPP) által a lázári helyi tanács ellen indított per kimenetele, hiszen erre már magát a felperest is beidézte a bíró, nem csak az ügyvédek állították szembe álláspontjaikat. A tárgyalást vezető bíró öt kérdést tett fel Lazinnak, aki tavaly beperelte a lázári önkormányzatot, mert az — a közigazgatási törvénynek megfelelően — megtagadta tőle a tanácsosi illeték folyósítását azért, mert nem tagja egyik tanácsi szakbizottságnak sem. A sajtó jó előre jelezte a nem mindennapi eseten való részvételi szándékát, kérve volt engedély fotó és hangfelvétel készítéséhez is. Lazin és ügyvédje meg nem indokolt okból nem engedélyezte, hogy fényképen szerepeljenek, az alperes lázári önkormányzat képviselőjének viszont nem volt kifogása a fotózás ellen. Hangfelvétel készítéséhez mindkét fél hozzájárult.
Az öt kérdésből álló kihallgatás teljesen lényegre törő volt, a bíró arra volt kíváncsi, hogy Lazin elutasította-e a valamelyik tanácsi bizottságban való részvételt, tájékoztatva volt-e arról, hogy csak akkor jár a tanácsosi illetmény, ha tagja valamelyik tanácsi szakbizottságnak is, közölte-e írásban a lázári helyi tanáccsal, hogy melyik bizottságnak akar tagja lenni, fel volt-e ajánlva más bizottságban való tagság a számára, mint amelyben ő szeretett volna lenni, illetve hogy ő miért épp a tanács pénzügyi szakbizottságban szeretett volna tagsághoz jutni.
Tanúk lesznek beidézve
Lazin nehezen szedte össze a gondolatait, a bírónak többször is fel kellett szólítania, hogy legyen tömör, fogalmazzon röviden, érthetően. A válaszok jegyzőkönyvbe kerültek, azonban döntés nem született, miután a védelem úgy gondolta, hogy a korábbi bizonyítékokkal és tényekkel ellentétes részletek is voltak a válaszokban. A lázári önkormányzat ügyvédje azt kérte, hogy a következő ülésre idézzék be az egyik lázári tanácsost, aki segíteni tud majd a helyes bírói döntés meghozatalában, mert jelen volt a tanács alakuló ülésén, és amikor a tanácsi bizottságok megalakultak. Mivel a felperes és ügyvédje úgy érezték, hogy számukra kedvezőtlen eredményt hozó tanúskodásról lenne szó, először azt kérték a bírótól, hogy utasítsa el a védelem kérését, és ne idézzen be semmiféle tanút, de miután a bíró jóváhagyta a másik fél igényét, megalapozottnak tartva a tanú bekérését a következő ülésre, maguk is tanú beidézést kérték, aki ugyanúgy jelen volt az alakuló ülésen, és szintén tényekkel tud előállni. Ezt szintén helybenhagyta a bíró, úgyhogy a következő tárgyalás tanúk meghallgatásával fog zajlani, ennek időpontját március végére tűzte ki a tárgyalás végén az ülésvezető.
Princz Csaba