Több százan vettek részt a szombaton megtartott VI. Dobrai Szüreti Fesztiválon. A találkozás öröme állt az egész napos rendezvény középpontjában, melyre Szatmár és Szilágy megyén kívül Magyarországról, Hollandiából és Szlovákiából érkeztek vendégek.

Ünnepet ültek szombaton a dobraiak, a VI. szüreti fesztiválra ugyanis a településről elszármazottak közül is sokan hazatértek, hogy egy kellemes napot együtt töltsenek a még itt élő családtagjaikkal és a régi ismerősökkel. Idén nemzetközi jelleget öltött a rendezvény, hiszen a dobraiak, ákosiak, erdődiek, magyargéresiek, szatmárhegyiek, szatmárnémetiek, szilágyperecseniek mellett Ceredről, Budapestről, Kazincbarcikáról (Magyarország), Tajtiról (Szlovákia) és Garderenből (Hollandia) is érkeztek vendégek. A program reggel 8 órakor bográcsfőző versennyel vette kezdetét, majd egy workshop keretében a helyi vállalkozók a vidék mezőgazdasági lehetőségeiről értekeztek, a tanácskozáson felszólalt Sógor Csaba EP-képviselő. Ezt követően a meghívott vendégek meglátogatták az új telepítésű szőlészetet és a híres dobrai pincesort és a pincéket is megtekintették. Egy budapesti vendég elmondta, elvarázsolta a dobrai szőlőhegy, ilyen látvánnyal ritkán találkozott eddigi élete során.

A bográcsfőző verseny díjazása előtt népviseletbe öltözött fiatalok négy lovasszekérrel járták végig Dobra több mint harminc utcáját, magyar népdalokat énekeltek és mindenkit meginvitáltak az esti bálba. A bográcsfőző versenyre idén 12 csapat nevezett be, a legjobbnak a magyargéresi férfi csapat bizonyult. Második helyen, vadas pörkölttel, a dobrai Pákai Ferenc és Sipos Tibor által vezetett csapat végzett, míg harmadik helyen az erdődiek csapata zárt. Az ebéd elfogyasztása után a református templomban folytatódott a rendezvény, szívet melengető látvány volt, ahogy a több száz személyes templom padjait megtöltötték a hívek. A gyülekezet lelkipásztora, Kurta-Tőtös Szabolcs köszöntötte a megjelenteket és elmondta, hogy ezúttal Dobrán találkoznak a történelmileg összetartozó református egyházközségek: Erdőd, Magyargéres, Dobra és Szatmárhegy képviselői. A találkozó ötlete 2011-ben született, a cél az volt, hogy ezek a gyülekezetek évente egyszer találkozzanak.

Az igehirdető, Rácz Ervin erdődi lelkipásztor Mózes 2. könyve 3. részének 13-15. verseiből olvasta fel Isten igéjét. Beszédében elmondta, hogy Mózes élete és a mi életünk nagyon hasonló, sokszor gödörbe kerülünk, de onnan a hit és az összefogás erejével ki lehet mászni. Akárcsak Mózesnek, nekünk is feladatunk van, melyet Istentől kaptunk: szeretnünk kell Istenünket és felebarátainkat. Október emlékezésekkel teli hónap, de nekünk, nem a múlton kell sajnálkoznunk, hanem abból erőt merítve a jövőbe nézni, s megmaradásunkért harcolni. Ehhez azonban össze kell fognunk és közösen, Isten vezetésével minden gödörből sikerül kimászni. Nagy Attila magyargéresi lelkész a Zsidókhoz írt levél 10. részéből olvasott fel egy igeszakaszt, ezzel köszöntve az ünneplőket. Beszédében kihangsúlyozta, hogy a testvéri szövetség létrejötte azért fontos, mert így bizonyítják, egymáshoz ragaszkodva tudják és akarják ugyanazt a célt elérni.

A szatmárhegyi lelkipásztor, Kovács József történelmi visszatekintésében elmondta, 245 évvel ezelőtt Erdődről gróf Károlyi Sándor és családja elűzte a református vallásúakat, azt követően, hogy betelepítették a helységbe a római katolikus svábokat, akiknek nagy részét az így kiürült házakba költöztették. A református magyarok a kitelepítést követően a szomszéd falvakba vándoroltak, így kerültek Erdődről Szatmárhegyre, Magyargéresre és Dobrára. A beszámolóból kiderült, hogy Kismajtényra és Domahidára is menekültek az Erdődről elkergetett reformátusok.

Czene Árpád, a magyarországi Cered polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, kihangsúlyozva, hogy magyarok a világ 58 országában élnek, de össze kell tartsanak a megmaradás reményében. Az istentiszteletet követően megkoszorúzták a templomkertben található világháborús emlékművet, ahol beszédet mondott Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke és Suhó Zoltán dobrai iskolaigazgató. Pataki elmondta, hogy Dobra 800 éves írásos múltra tekint vissza, nagyobb történelmi múlttal rendelkezik, mint sok európai ország. A 245 évvel ezelőtt történt kiűzetésre emlékezve elmondható, hogy múltunkat nem szabad feledni, de jövőnkben bízni kell. Ennek kapcsán emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy a héten még alá lehet írni a régióátszervezésre vonatkozó népszavazás kezdeményezését támogató íveket. Ezt követően került sor egy kiállításmegnyitóra, Kun Cecília, az Ars Longa Egyesület és a ceredi művésztelep vezetője, illetve Kurta-Tőtös Beáta, a Hadadi Dégenfeld Központ vezetője mutatták be az általuk felügyelt művésztelepek tevékenységét. A cerediek mellett Tillinger István és társai is kiállították itt alkotásaikat. A dobrai Petőfi Kultúrotthonban kulturális műsorral folytatódott a fesztivál, melyen fellépett a dobrai Orgonác néptánccsoport, a dobrai leánykar, a tanári kar amatőr színtársulata, a citerazenekar és az ifjúsági csoport. Közben a bográcsfőző verseny résztvevői közül néhányan nótákat énekelt. A fesztivál hajnalig tartó bállal ért véget. „Örömmel számolhatok be arról, hogy idén bővült a támogatók száma, így a szervezésben a Dobrai Református Egyházközség, a Pro Dobra Egyesület, az Ars Longa Egyesület, a helyi RMDSZ-es tanácsosok, az RMDSZ helyi szervezete, illetve a dobrai pedagógusok vettek részt” — összegzett Kurta-Tőtös Szabolcs.

Ide kattintva megnézheti az eseményen készült többi képet is!