Rendkívüli népszerűségnek örvend Marie Kondo életfilozófiája az Egyesült Államokban. Az írónő és követői úgy vélik, minden ember életében egyszer el kell jöjjön az a pillanat, amikor nagytakarítás-maratont tart, összerendezi otthonát, majd megszabadul azoktól a dolgoktól, amik nem okoznak örömet neki.

Kérdés, hogy mennyire képes boldoggá tenni valakit egy ilyen nagytakarítás. Kondo szerint kézbe kell venni minden értékünket és meg kell figyelni, miképpen reagál rá a testünk. Ha valami örömet okoz, akkor könnyebbnek érezzük magunkat, míg a nem boldogító tárgyaktól nehezebbnek tűnünk. Ha utóbbi tárgyaktól megszabadulunk, akkor életünk is sokkal könnyedebb lesz, vélik az elmélet hívei.

Tény, hogy a rengeteg használati tárgytól az ember sokkal stresszesebbnek érzi magát, de azért nem ennyire egyszerű dolog ez, az ok-okozati összefüggés sokkal kevésbé tiszta ügy, mint gondolnánk.

A stressz az emberi szervezetet érő fizikai-érzelmi megterhelésre adott élettani válasz. Ez a reakciónk a túlélést szolgálja: bármilyen erős külső hatásra - észlelt veszély, fenyegetés, de szélsőséges öröm esetén is - a stressz az, amely mozgósítja testünk energiatartalékait, és arra indít, hogy megküzdjünk a helyzettel, netán kimeneküljünk belőle. Ám ha a feszültség tartósan fennáll, és a "készenléti állapot" folyamatosan megmarad, az bizony kimeríti a szervezetet. Vajon hova vezet mindez?

Még 2012-ben egy csapat tudós tízévnyi kutatás után publikált egy tanulmányt, melyben azt vizsgálták, mekkora hatással vannak a tárgyak a családok boldogságára. Egy másik 2009-es tanulmány arról számol be, hogy azoknak a nőknek a kortizolszintje, akik otthonukat nem érzik "késznek", kevésbé volt megfelelő, mint azoké, akik "rendben" érzik környezetüket.

A nagyfokú rendetlenség komoly lelki problémák jele lehet. Ott van például a depresszió, ami akár egy zuhanyzást is keserves feladattá tud változtatni. De a krónikus fájdalom vagy a hiperaktivitás is akadályozhatja a rendszeres rendcsinálást. A legkomolyabb eset a megszállott gyűjtögetés, aminek hatására a lakótér tele lesz tárgyakkal, és jelentősen csökken az életminőség.

Ugyanakkor ezek a tények nem jelentik azt, hogy egy egyszerű rendcsinálás már boldogságot hozhat az életünkbe. Ugyanakkor az biztos, hogy a rend és a rendezettség - például az irodában - egészségesebb és produktívabb munkavégzést tesz lehetővé.

Jól példázza ezt az a 2013-es teszt, melyben az alanyokat rendezett és rendetlen szobákba helyezték el, majd felkínáltak nekik, hogy válasszanak egy tábla csokoládé és egy alma között. Akik a rendetlen szobában tartózkodtak, többségében a csokoládét választották, míg a rendes szobában lévők inkább az almát.

A tisztaság és a rend tehát fontos, de nem feltétlenül életbevágó, mindenkinek a maga igényei szerint kell élnie az életét. Viszont, ha már stresszel minket a zűrzavar, mindenképpen takarítsunk ki!