Az alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette szerdán a parlamenti képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvényt. Tudomásul veszik a döntést, közölte a szenátus elnöke.

Korábban Traian Băsescu államfő is visszaküldte megfontolásra a parlamentnek a törvényhozók mentelmi jogáról is rendelkező jogszabályt, amelyet a román sajtó a képviselők és szenátorok kiváltságainak erősítéseként értelmezett és a „szuperimmunitás” törvényeként emlegetett. Az államfő korábbi levelében rámutatott, az Európai Bizottság január végi jelentése is figyelmeztette Romániát: növelné a parlament hitelét, ha világosabb szabályokat fogadnának el a korrupcióval gyanúsított törvényhozók ügyében.

A taláros testület alkotmányellenesnek találta azt a cikkelyt, amely 45 napos fellebbezési határidőt biztosít a hivatali összeférhetetlenséggel megvádolt törvényhozók számára, miközben a közhivatalnokoknak csak 15 nap áll rendelkezésükre, hogy az összeférhetetlenségi határozat ellen fellebbezzenek a bíróságon.

Az alkotmánybíróság azt a rendelkezést is alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította, amely szerint a képviselőház vagy a szenátus — legfeljebb hat hónapra — tisztségéből való felfüggesztéssel büntetné azt a törvényhozót, akiről bebizonyosodott, hogy úgymond érdekösszefonódási helyzetben van. A hazai hírtelevíziók értesülése szerint ez a cikkely azért bukott meg a normakontrollon, mert a felfüggesztés idejére képviselet nélkül hagyná egy adott választókerület állampolgárait.

A normakontrollt a Băsescut támogató ellenzéki Demokrata Liberális Párt kezdeményezte. Crin Antonescu, a szenátus elnöke közölte, hogy a parlament tudomásul veszi az alkotmánybíróság döntését, és annak tiszteletben tartásával módosítja a képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvényt.