Kerekasztal–beszélgetésen tekintették át a „Fejlődési rendellenességeket szűrő, megelőző és kezelő, többéves, átfogó program az iskola előtt álló gyerekek számára 2014–2017” című projekt első évének eredményeit.

A megkésett fejlődésre és fejlődési rendellenességekre utaló tüneteket mutató gyerekeknek mindössze a fele jut hozzá a szükséges terápiákhoz — derült ki a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség multimédia termében megtartott kerekasztal–beszélgetésen.

Mint bemutatták, a 2014/2015-ös tanévben 17 óvodával, 15 nevelési tanácsadóval, valamint 68 óvónővel működtek együtt. Az óvodáknak 1461 darab tünetlistát küldtek ki (a rendellenességek lehetséges tüneteivel), amelyek segítségével helyben, a tanintézményekben elvégezhették a szűrést. 191 gyereket javasoltak ekkor egy második, átfogóbb szűrésre, amit a Boldog Scheffler János Központ szakemberei végeztek el: 100 gyerek jelent meg ezen, és további 84 gyereket szülői kérésre vizsgáltak meg. A 184-ből végül 92 esetben igazolódott be valamilyen fejlődési rendellenesség fennállása vagy a fejlődés megkésettsége. A szükséges terápiákat már — sajnos — ezek kevesebb, mint fele, azaz 48 gyerek kezdte csak el a központ szakembereivel.

A próbaprojekt (2013–2014) esetében tapasztalt érdektelenség tehát továbbra is fennáll, az azóta végzett népszerűsítés ellenére. A szülőknek azonban tudniuk kell, hogy a tüneteket mutató, a megfelelő fejlettséget mérő teszteken kis pontszámot elérő gyerekek a terápiák elmulasztása miatt később komoly problémákkal nézhetnek szembe: a figyelemzavartól és tanulási nehézségektől kezdve a megnövekedett agresszivitásig.

A projektben résztvevő intézmények — a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, a Boldog Scheffler János Központ, a tanfelügyelőség, valamint az Oktatás-felügyeleti Forrásközpont — képviselői közös konklúzióként kijelentették, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a szülők felvilágosítása érdekében, valamint tovább kell élénkíteni a résztvevők közötti együttműködést azért, hogy a helyi közösség megértse, nem fogyatékosság megállapítása történik, ha a gyerekek megkésett fejlődéséről vagy fejlődési rendellenességeiről esik szó. Ugyanakkor azt is tudatosítani kell, hogy ilyen esetekben — a gyermekek érdekében — nem szabad halogatni a terápiát.

„Rossz” gyerekek

A terápiás kezelések fontosságát a kerekasztal–beszélgetésen jelen lévő szülők is elismerték. Egy anyuka, akinek a gyermeke már első osztályos, bevallotta, hogy a fejlődési rendellenességeket először maga sem ismerte fel, egyszerűen azt gondolta, hogy kisfia rossz és figyelmetlen. Ebből kifolyólag már korábban beilleszkedési problémái voltak, az iskolában pedig tanulási nehézségei akadtak.

„A legtöbb szülő ismerősöm, csak úgy, mint korábban én, nehezen fogadja el, hogy a gyermekének terápiára van szüksége. A legtöbben inkább kivárnak, elnézőbben vagy szigorúbban viszonyulnak gyermekeikhez, egyszerűen csak elfogadják olyannak, amilyen” — mesélte az anyuka. Azt is hozzátette, miután felismerte, hogy az egyébként makkegészséges gyermeke viselkedési zavarokkal, fejlődési nehézségekkel küszködik, szakemberek segítségét vették igénybe, az eredmények pedig önmagukért beszéltek. „Nincs szó megbélyegzésről: az egészséges gyermekeknek is lehetnek fejlődési nehézségeik, szakemberek segítségével, megfelelő terápiával viszont leküzdhetik a tanulási nehézségeket, agressziót, mindazt, amit rosszaságnak vagy éppen lustaságnak könyvelünk el” —magyarázta az anyuka.

A tavaly megkezdett projektet egyébként az intézmények a következő tanévben is folytatják, újraellenőrzik a már megvizsgált gyerekeket — ők már középcsoportosok és iskolai felkészítős korúak lesznek —, köztük azokat is, akik közben terápiás kezelést kaptak. De ugyanígy megvizsgálják az új kis– és nagycsoportosokat, a fentiekkel együtt összesen négyezer gyereket. A 2016/2017-es tanévben pedig már ötezer gyereket vonnak be a felmérésbe, az új kiscsoportosokkal, a közép– és nagycsoportosokkal, az iskolai felkészítőbe járókkal és az első osztályosokkal együtt.

Bumbuluț Krisztina