Divatját éli a hagyományőrzés, de valójában inkább annak a látszatkeltése, hiszen az igazi hagyományőrzés az, amikor egy család, egy közösség úgy él, ahogy elődei éltek, nem pedig úgy, hogy kulturális műsorok részeként eltáncolnak néhány néptáncot és elénekelnek néhány népdalt. A fiatalok nagy részét, valamilyen előnyök megszerzéséért cserébe, néha rá lehet bírni, hogy részt vegyenek hagyományőrzőnek nevezett rendezvényeken, de csak az őseik szokásainak felelevenítéséért nem igazán lelkesednek. Elég sokszor lehet tapasztalni, hogy a fiatalok döntő része nem akar felnőtté válni, nem akar felnőtt fejjel gondolkodni, akkor miért lenne számára fontos a hagyományőrzés? Nagyon sok fiatal nem akar szembesülni a valósággal, inkább megpróbál túlnézni azon. Céljaik között nem szerepel a felelősségvállalás, tele vannak bizonytalansággal, és nem tudják eldönteni, hogy a szülői támasz a biztosabb számukra vagy az önállósulás. Ezért vannak gondok a pályaválasztással is. Középiskolás korban egy fiatalnak sokkal több önismeretre, környezetismeretre és világismeretre van szüksége. Az annyi sokszor elkényeztetett nemzedéknek minősített modern ifjúság számára eljött az idő, hogy saját lábára álljon és átvegye az irányítást társadalmi, közéleti és politikai téren is. Legyünk bátrak kimondani, hogy a fiatalok kapcsolata a munka világával nagyon sokszínű. A büszkeségünknek nevezett fiatal társadalom inkább fogyasztó, mint termelő, inkább gyerekes, mint felnőttes, nem igazán célja az önállósodás. Megvan viszont bennük a karrier iránti vágy, az illúziókergetés, ami háttérbe szorítja a családalapítást: nem vágynak párkapcsolatra és gyerekre. Sokan ezt a média hatásának könyvelik el. Ma már nem a szülő a példa, hanem a celebek. Természetesen ezt nem lehet általánosítani, hiszen a példakép nagymértékben függ attól, hogy milyen családból, iskolai környezetből származik a fiatal, hogyan viselkednek és beszélnek egymással a szülők, milyen értékeket képviselnek és mutatnak fel. A média és annak hatása alatt levő világban nem könnyű olyan családi életet élni, hogy a gyerek számára az otthon tapasztaltak, az otthon látottak és hallottak vonzóbbak, követendőbbek legyenek. Valahol ott kezdődik a hagyományőrzés, amikor a szülői példa egy olyan érték, amit nem lehet nem követni, ami egy olyan modell, ami túllép a celebek világán, aminek nem a színpadi változata a figyelemkeltő, hanem a harmóniája.

Elek György