A magyar beszédtechnika kiemelkedő tanára, Montágh Imre (1935-1986) életműve előtt tisztelgő pénteki konferencia középpontjában a közszolgálati média felelőssége áll: hogyan alakítja a közbeszédet a tudatos szóhasználat, milyen hatása van a nyelvi árnyalatoknak, és milyen eszközei vannak a tiszta, közérthető kommunikációnak.

 A Montágh Testület által A szóválasztás súlya a közmédiában címmel a szó erejéről tartott konferencián elhangzott az is: írott vagy hallott formában, de naponta átlagosan több mint 105 000 szó ér el bennünket — annyi, mintha egy teljes regényt olvasnánk el.

"Ebben a zajban minden szó választás, minden szó döntés, és nekünk, a közmédiában dolgozóknak különösen nagy a felelősségünk, mert a mi szavaink nem csupán egy pillanatnyi figyelmet kérnek, hanem közösséget, hitet és kultúrát formálnak"
- hangsúlyozta.Pető Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) programkoordinációs igazgatója. Emlékeztetve arra is: az ókoriak úgy tartották, hogy a rossz szó tökéletlen gondolat, a jó szavak viszont saját fényükkel világítanak. „Ez a fény a mi felelősségünk: ha tisztán, pontosan, érthetően szólunk, a közmédia nem csak tájékoztat, hanem irányt is mutat.” – summázta.

Mint kifejtette, 

A nyelv ugyanis több, mint egy adatátvitel, identitásunk, kultúránk és közös emlékezetünk hordozója.
Felidézte: a konferencia névadója, Montágh Imre hitt abban, hogy a beszéd személyiségjegy. "És valóban: ha változik a beszéd, változik az ember és változik a szó, változik a közösség is és ugyanez fordítva is igaz" - mutatott rá.

Hasonló gondolatot fogalmazott meg Aczél Petra nyelvész, a Montágh Testület elnöke, amikor azt mondta: "A szavak olyanok, mint a ruha rajtunk: felöltöztetik a világot, értelmessé teszik, otthonossá tesznek bennünket benne.”

Kiemelte ugyanakkor azt is: a mesterséges intelligencia egyetlen dolgot nem tud még: azt a valóságot, amelynek az emberi nyelv az egyik legfontosabb és legművészibb része.
„A mesterséges intelligencia ezen kívül nem érzékel: nem lát és nem szagol, ezért nem tud megnevezni, márpedig a megnevezés emberi létünk egyik legfontosabb állomása” - hívta fel a figyelmet.

A pénteki tanácskozáson többek között a szóválasztás jelentőségét, a szaknyelvet és álszaknyelvet, a megtévesztő áljogi nyelvezetet és a felelős közérthető kommunikációt, valamint a tudományos témák médiában megjelenő kommunikációját vizsgáló előadásokon mások mellett Gósy Mária Széchenyi-díjas nyelvész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyetemi tanára; Lipp Veronika, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Lexikológiai Intézetének igazgatója; valamint Kovács Gábor István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar egyetemi docense tartottak előadásokat.

Szabó Kinga Mária