A Szatmár megyei szőlő- és gyümölcstermesztés múltjáról, az ezzel kapcsolatos hagyományokról, népszokásokról, valamint a jövőbeli fejlődési lehetőségekről tartottak konferenciát tegnap az avasújvárosi polgármesteri hivatalban, majd a szőlőhegyen.

A szőlő-, illetve a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos konferenciát szervezett tegnap az Európai Kulturális Örökség Napja alkalmából a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság, az Avasújvárosi Önkormányzat, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság, az Avas Múzeuma, illetve a Szatmár Megyei Múzeum. Amint azt George Vulturescu, a megyei művelődési igazgatóság vezetője elmondta, európai szinten egységes tematika köré szervezik az örökség napi rendezvényeket, így számos országban foglalkoznak ez alkalommal a gyümölcs- és a szőlőtermesztéssel kapcsolatos hagyományokkal, kulturális és tárgyi értékekkel, keresve ezek megőrzésének módozatait. A szervezők szerint azért esett az Avas térségére a választásuk, mert a régió igen gazdag hagyományokkal rendelkezik, és a gyümölcs- és a szőlőtermesztés jelenleg is a helybéliek egyik fő foglalatosságának számít. Kiemelt szerepet kapott az eseménysorozat keretében a bakator szőlő, mely igen régi erdélyi fajtának számít, az utóbbi évekre azonban nagyon megritkult — lényegében csak az Avasban maradt meg belőle néhány tő. Amint azt Ludróczki Sándor polgármester elmondta: az utóbbi 10 évben tettek erőfeszítéseket a szaporítására, többek között a Nagyenyed közelében levő csombordi szőlészeti kutatóállomásra is küldtek vesszőt annak érdekében, hogy a szakemberek ellenálló oltványokat készíthessenek. A polgármester a helyi szőlészet történetéről tartott előadást. Mint kifejtette: egy 1711-ből származó írás említést tesz két épületről, melyekben a papok a bor után fizetendő dézsmát gyűjtötték, ami azt bizonyítja, hogy a szőlészet jóval ezelőtt meghonosodott a környéken. Kiss Imola, a művelődési igazgatóság munkatársa a történelmi Szatmár szőlészeti és gyümölcstermesztési hagyományait foglalta össze, Tóth Zoltán, a megyei múzeum munkatársa a térségbeli pinceépítési hagyományokról beszélt, kollégája, Lobonţ Puşcaş Mara pedig a témához kapcsolódó népszokásokról tartott előadást. Ioan Cioltean, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője inkább a jövőt illető lehetőségekről beszélt. Mint elhangzott, a szőlőtermesztés fellendülőben van megyénkben. A rendszerváltást követően majdnem kipusztultak az ültetvények, azonban az EU által finanszírozott visszatelepítési programnak köszönhetően az utóbbi években több mint 400 hektárnyit ültettek. Elmondta: hamarosan a gyümölcs-visszatelepítők számára is lesznek majd elérhető források, azonban figyelmeztetett arra is, hogy nem lesz érdemes ültetni, amennyiben ezzel párhuzamosan nem épülnek feldolgozók, mert a termelők jelenleg is aprópénzért tudják csak eladni a portékájukat.

Babos Krisztina