Az utóbbi években egyre többen — főként középkorúak — esnek a szívinfarktus áldozatául. Mi áll ennek hátterében — kérdeztük dr. Kiss László kardiológust, a Szatmár Megyei Kórház osztályvezető főorvosát.

— Kimutatható az infarktusok növekedése?

— Az utóbbi öt–tíz év során valóban emelkedett az infarktusok száma, most már állandó. Az ezelőtt tíz évi adatokhoz viszonyítva gyakoribb, de ennek az is lehet az oka, hogy ma már rendszeresebben diagnosztizálják.

— Mi az oka a szívinfarktus gyakoriságának?

— Megváltozott az életmód. Megváltoztak a munkahelyi viszonyok. Nagyon sok ember kerül a perifériára, és emiatt jobban stresszelik magukat. Van egy nagy fokú egzisztenciális bizonytalanság, ami a klasszikusan vett középréteget is érinti, nem beszélve arról, hogy akik az egyszerű végrehajtó kategóriába tartoznak, azok közül is sokan válnak munkanélkülivé. A másik ok, hogy az étkezési szokásaink is nagyon megváltoztak. Az emberek többet esznek, mint amennyire a szervezetnek szüksége van, nem teljesen meggondoltan, nem teljesen egészségesen. És ami szintén meghatározó: nem tudjuk, hogy a nagy üzletláncok által behozott élelmiszerek mit tartalmaznak. A magas vérnyomás, a cukorbetegség gyakorisága is emelkedett rizikótényezőként, ezek számának az emelkedése a fokozott stresszel párhuzamos.

— Mi okozza a stresszet?

— Például az, hogy egyre kevesebben vannak azok, akik dolgoznak, de azoknak többet kell dolgozniuk, hogy eltartsák a munkanélkülieket és a nyugdíjasokat is. A mi államunk úgy van berendezkedve, hogy mindig azokon húz, akik dolgoznak. De azoknak sem jó, akik nem dolgoznak. Ilyen szempontból a szívinfarktus gyakoriságának súlyos társadalmi következménye van. Nálunk nincs egy tudatos egészségügyi nevelés, az egészséges táplálkozásra való szoktatás. Nagyon sokan nézik a televíziót, de abban nincs egészségügyi nevelés. Minden csatornán ugyanazok az embert butító műsorok vannak.

Megelőzés, kezelés

— Hogyan alakul ki a szívinfarktus?

— Ez egy lassú folyamat. Egész fiatal korban elkezdődhet az a látványos állapot, amit szívinfarktusnak nevezünk. Ez legtöbbször nem hozható össze konkrét ténnyel. Megelőzni egészséges életmóddal, egészséges táplálkozással, rendszeres szűrővizsgálattal lehet. Ki kell szűrni a favorizáló tényezőket. Akinek vérnyomása van vagy magas a vércukorszintje, azt kezelni kell. Nem mindegy, hogy valaki hány évig jár vele kezelés nélkül. A cukorbetegségnek nagyon kevés tünete van és általában öt-tíz évig is elsétál vele az ember, amíg felállítják a diagnózist és elkezdik a kezelést. Ez idő alatt létrejönnek a károsodások, melyen nagy részét már nem lehet kezelni.

— Mennyire gyakoriak nálunk az egészségügyi felmérések?

— Nálunk nincsenek megszervezve a diagnosztizálások. Eugen Nicolescu egészségügyi miniszter idejében elrendeltek egy általános egészségügyi ellenőrzést, amikor mindenki számára lehetőséget adtak, hogy ingyenes egészségügyi állapotfelmérésben vegyen részt, de azóta nem dolgozták fel az eredményeket, a vizsgálatoknak semmi konkrét következménye nem lett. Alapjában véve ennek egészségügyi politikai reakciója kellett volna lennie. Megállapították, hogy ilyen-olyan rizikótényezők, ilyen–olyan mértékben vannak jelen a lakosság körében, de ennek megfelelően nem tették meg a következő lépéseket. Nem elég az, hogy az ember életében kampányszerűen egyszer végezzenek egészségügyi ellenőrzést, szűrővizsgálatot. Az alapelképzelés jó volt, de valahol megakadt a folyamat. Meg kellett volna vizsgálni, hogy mennyi pénz kell a következő lépéshez, és elkülöníteni a pénzt arra, hogy azokat, akiknél problémákat találtak, vessék egy komolyabb vizsgálat alá, és kezdjék el a kezelésüket. Nem kellett volna kötelezni őket, hiszen ezek nem fertőző betegségek, de meg kellett volna adni nekik a lehetőséget az ingyenes kezelésre. Ha a betegségeket elkezdjük most kezelni, akkor tíz év alatt felére csökken a betegek száma. Ez egy olyan eredmény lenne, ami nem érik be egy kormányzati ciklusban, de nagyon sokat spórolna vele az egészségügy.

Elek György