Apahegy Máramaros és Szatmár megye határán fekszik, Szinérváraljától mintegy 6 kilométerre. A települést először a XVIII. század végi katonai iratok Apa település szőlőhegyeként említik, Apai hegy néven. A helység közigazgatásilag hol Apához, hol Szinérváraljához tartozott, most azonban önálló településként szerepel. Gyülekezeti szempontból is a fent említett két gyülekezethez tartozott, önálló egyházközséggé pedig 1941-ben vált. Az Apahegyi Református Egyházközség 127 tagot számlál, és a Nagybányai Református Egyházmegye legkisebb önálló gyülekezete. A magyarság sorsa szorosan összefonódik a gyülekezet életével, ugyanis gyakorlatilag ez az egyetlen lehetőség a nemzeti öntudat megőrzésére. A gyülekezet 90%-a az úgynevezett Magyar utcán lakik. A közösség a kis létszám ellenére a megmaradás útját választja, és igyekszik – lehetőségeihez mérten – a jövendőbe vetett jó reménységgel előre tekinteni. Lelkipásztora Orbán Csenge.

Lapunk a hétfői imaheti alkalomba nyer betekintést, amikor Rácz Ervin szigetlankai lelkipásztor, egyházkerületi generális direktor hirdetett Igét az irgalmas, szeretetteljes samaritánus példázata alapján. A példázatban három életfilozófiai elmélet jelenik meg. A rablók jelmondata: ami a tied, az az enyém. A pap és a lévita ezt is mondhatnák: ami az enyém az az enyém. Egyedül a más nemzetiségű samaritánus hozza a keresztyén szemléletet: ami az enyém, az a tied. A szeretet tett a szükségben levők bármelyik ember számára, minden pillanatban és bármi áron. – szólt az igehirdetés üzenete.

A gyülekezet énekkara énekkel szolgáltak, verset mondtak a gyermekek.

Rácz Ervin