Több százan — otthoniak és több tíz vagy sokszor több száz kilométeres távolságból hazajöttek — gyűltek össze tegnap délelőtt a Nagyboldogasszony titulussal rendelkező túrterebesi római katolikus templomban, annak kertjében és a közelében lévő parkban is az egyházi év legnagyobb Mária-ünnepén. S képletesen hazajöttek a szatmárnémeti, sárközújlaki, halmi, nagybányai zarándokok is, a testvéregyházak lelkipásztorai, a Túrterebesről származó „pap bácsik” — köztük az egyházmegye legidősebb papja, Schönberger Ferenc atya, valamint az aranymiséjét ünneplő nm. és ft. dr. Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, akiket a szintén mindkét értelemben hazaérkezett nm. és ft. Schönberger Jenő megyéspüspök köszöntött név szerint, egy-két kedves mondattal. „A szeretet mindent legyőz — e jelmondat jegyében szolgáltál Kaplonytól Máramarosszigetig, majd szerte a nagyvilágban, miután megbíztak az egész világon szétszóródott magyarok lelkipásztori ellátásával. Ötven év szolgálat nem gyerekjáték; a szeretet, amely megtartott téged 50 éven keresztül, Istentől van” — üdvözölte nm. és ft. dr. Cserháti Ferencet, aki nem titkolta: lelki gyökerei mindig Túrterebesből táplálkoztak, bárhol is járt a világban, s mindig sokat imádkozott szülőfaluja népéért. „Nagyboldogasszony ünnepén Isten megdicsőült anyjára emlékezünk, akinek egykoron Szent István király oltalmába ajánlotta országát és népét, s ezt tették itt a mi őseink is 200 éve, amikor Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelték fel ezt a templomot” — mondta. Aranymisés ünnepi szentbeszédét a várandós Mária és a várandós Erzsébet találkozásának történetére építve hangsúlyozta, hogy az evangéliumi tudósítás talán fel sem keltené figyelmünket, pedig sokkal többről van szó benne, mint két rokon találkozásáról: „egy új világról, amiben ez a két egyszerű asszony kiemelkedő szerepet kapott a Jósitentől — mindketten az isteni lélek hordozói lettek. Két, gyermeket váró és törékeny nő valóban nem sokat számított a kortársaik szemében, a legtöbben észre sem vették őket, de evangéliumi történetük nem egy helyszíni tudósítás, hanem Isten örök üzenete a megváltást sóvárgó ember számára. S azzal, hogy Isten gyenge nőket választ ki, elítéli azt az emberi tévhitet, miszerint csak a gazdagoké, hatalmasoké, erőseké a világ. A Szent Szűz, ez az egyszerű leány a körötte lévő, elszabadult hitetlenségben és vallási közönyben elfogadta Isten döntését, s élete során nem önmagában tetszeleg, elhárítja a dicsőséget, mert tudja: Istennek köszönheti egész létét, az Urat dicsőíti és magasztalja. A Magnificat Mária hálaéneke a hívő ember öröme Isten jóságos működése felett, s emlékeztet: nagy az Isten hatalma, valóra válik mindaz, amire vártak a hívők, Jézusban eljött a világ Megváltója. Napjainkban különösen szükség van olyan hívő és imádkozó emberekre, mint Mária. Ha megtanulunk újból imádkozni, lesz honnan erőt meríteni — nagy a hatalma annak a hadseregnek, amely kard helyett rózsafüzért tart a kezében. A Boldogasszony azt kéri ma is, mint egykor Kánaánban: tegyétek meg mindazt, amit kér az Úr, tegyétek meg mindazt, amit mond az Úr!” — mondta.
A prédikáció végén a fiatalok Sík Sándor versével köszöntötték Cserháti Ferencet, aki aranymisés áldásában úgy fogalmazott: egész életében érezte, hogy mindig fogja kezét az Úr, s „mindenütt hirdethettem Isten igéjét — ígérem, hogy továbbra is teszem”.
Mindenki számára felemelő élmény volt, hogy Túrterebes két püspöke a szülőfalujukért és annak közösségéért imádkozott közösen, s hogy imáik meghallgatásra találnak, azt az is igazolja, hogy jövő vasárnap men kevesebb mint 30 fiatal fog bérmálkozni.

Szabó Kinga Mária