A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is istentisztelettel vette kezdetét a Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötése emlékére szervezett ünnepség. Mivel az erdődi református templomban belső javításokat végeznek, az istentiszteletnek a Drágffy Gáspár Központ adott helyet. Kaszaniczki Csongor lelkipásztor a Jelenések könyve második részének 4–5. verseit választotta igehirdetésének alapjául. A Jelenések könyve az apostolok utáni korban keletkezett, ebben az időszakban kezdtek érlelődni az apostolok munkájának a gyümölcsei. A „tudom a te cselekedeteidet” kijelentés kifejezi, hogy Isten mindent lát és mindent tud az életünkből. Isten a szellemi valóságot látja, vagyis a jót. Vajon mi meglátjuk-e a rosszban a jót? — tette fel a kérdést az igehirdető. A következő igei kijelentés: elhagytad az első szeretetet. A mai ember elfelejtett szeretni. Sokan az önérdekeknek élnek, még a szeretetben is a hasznot keresik, nem veszik észre, hogy az emberi életnek csak akkor van értelme, ha a szeretetre épül. Nagyon sokan önmagukat sem szeretik, megpróbálják porba tiporni azt, aki jót akar nekik. Az ige arra szólít fel, hogy tanuljunk meg újra szeretni.

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobránál Lukács Gyöngyi, az erdődi iskola aligazgatója irányította a műsort. A résztvevőket köszöntötte Marius Ovidiu Duma, Erdőd város polgármestere, aki örömét fejezte ki, hogy bár a koronavírus-járvány miatt nagyon sok rendezvény elmaradt idén, de sikerült megtartani a Petőfi-ünnepséget. Nem szabad hagyni, hogy a magyar irodalom és a magyar történelem egyik legismertebb része, az 1848-as forradalom és az ehhez kapcsolódó Petőfi-kultusz, valamint Petőfi Sándor és Szendrey Júlia Erdődi kötődése feledésbe merüljön, mondta.

Igei köszöntőt mondott Kaszaniczki Csongor református lelkipásztor és Harsányi László római katolikus plébános.

Muzsnay Árpád az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevében szólt a megemlékezőkhöz. Nem Petőfi Sándor költészetének és tevékenységének a jelentőségéről beszélt, hanem Erdődről, Erdőd jelentőségéről. Petőfi emberi és költői kiteljesedése az Erdődön kötött házasság következménye volt. „Elértem, amit ember érhet el” — írta Petőfi a házasságára hivatkozva. Az Erdődön szentesített frigynek köszönhető, hogy megszületett a világirodalom szerelmes verseinek egyik legszebb sora: „Elhull a virág, eliramlik az élet.” Mennyivel maradandóbb és szebb lenne — hangsúlyozta Muzsnay —, ha Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötésének emlékére egy kiállítást hoznának létre az erdődi várban.

Turos Lóránd RMDSZ-es szenátor arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit jelent, mit jelképez a mai ember számára Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelme és házassága. „Ismerve az akkori történéseket tudjuk, hogy ez a házasság, aminek az évfordulóját ünnepeljük, a szerelem diadala. A kitartás diadala. A hűség diadala. A tenni akarás és a meg nem hátrálás diadala. Miután meglátta egymást a két ifjú szerelmes, minimális volt az esélye annak, hogy belőlük egy pár legyen. Mégis, a szerelem győzött. Ha ránézünk erre a szoborra, szintén ezt a győzelmet látjuk: a szeretet, a határozottság, a helyi közösség tenni akarásának, a küzdésének a diadalát és a sikerét látjuk” — fogalmazott a szenátor, visszaemlékezve arra is, hogy 1990 márciusában, Erdődön a Petőfi-ünnepség nem épp az örömről szólt. „Eltelt azóta 30 év, és hál' Istennek a helyi közösség kitartásának és tenni akarásának eredményeként itt van ez a szoborcsoport, ami előtt ma tiszteleghetünk” — hangsúlyozta, arra kérve a helyi magyar közösséget, hogy minden adandó alkalommal mutassa meg egységét, erejét.

A megemlékezés koszorúzással zárult, előtte Petőfi-verset szavalt Bányai Zsófia.

Elek György