Hamisítatlan téli táj fogadta szombaton délelőtt az Ady Endre szülőfalujába, „Bandika” keresztelőtemplomába születésének 147. évfordulóján érkezőket, a több mint három évtizede Muzsnay Árpád által elindított Érmindszenti zarándoklaton.

Az egybegyűlteket házigazdaként Forró Csaba református lelkipásztor üdvözölte, majd Bogdán Zsolt, a Zilah-Fenyvesi református gyülekezet lelkipásztora a Rómabeliekhez írt levél soraira alapozva fogalmazta meg rövid, ám annál tartalmasabb igehirdetését. „'Az Úréi vagyunk' — ez a kijelentés Ady életének is meghatározó eleme. S igaz ugyan, annyiféle megfogalmazás, jelző, minősítés van vele kapcsolatban, ám vitathatatlan: őt ez is formálta, hiszen Ady ez is volt, keresztény ember. Gyermekhittel itt e templomban formálódott, majd a zilahi gimnáziumban a  református szellemiség formálta s talán kevesen tudják, de  felnőttként Csucsán presbiter is volt — háromszor is említik a presbiteri jegyzőkönyvekben, többek között apósa emlékére tett 500 koronás (több mint félévnyi újságírói fizetése) felajánlása kapcsán. Az Úréi vagyunk — formálja életünket ez a hitigazság; biztonságot ad a tudat, hogy Övéi vagyunk, hűségre is kötelez, tartást is ad: nem vagyunk akárkiéi.” – mondta.
Az igei szolgálatot követően Laczkó Tekla színművész Ady egyik különleges hangulatú, gyönyörű versét, A pócsi Máriát tolmácsolta, amelyet a hámos Szemák Viola Tamara és Csorvási Panka szavalata (Hazamegyek a falumba, és  A holnap elébe), majd a Tasnádi Technológiai Líceum diákjainak (Bakó Boglárka, Balogh Anna, Bikfalvy Evelyn, Katona Máté, Pecz Izabella, Sípos Rebeka, Szabó Zsófia, Varga Vanessa és Veress Enikő) verses – zenés összeállítása követett. 
Ki is volt Ady Endre? A bőség zavara fogja elfogni, aki könyveiben lapozgat, és ünnepi beszéd helyett irodalmi előadás lesz belőle — idézte Pomogáts Béla irodalomtörténész évekkel korábban Érmindszenten elhangzott szavait Mészáros Rita-Krisztina magyartanárnő, emlékeztetve, hogy Ady, az ember, a „városi bujdosó” mennyire szeretett karácsonyra hazajönni. Nem hallgatta el azt sem milyen frappáns válaszokat, megállapításokat mondanak az idelátogató diákok Adyval kapcsolatban, milyen szívesen csüccsenek be az Ady-család templomi padjába és húznák meg a harangkötelet is — igazolandó: nem egy poros holt költőként tekintenek rá, hanem nagyon is foglalkoztatják őket versei, gondolatai és maga az ember. 
„Tizenkét évvel ezelőtt Kelemen Hunor szövetségi elnökkel álltunk ezen a helyen és akkor azt mondta, hogy  lehetőségünk nyílik újraértelmezni Ady Endre munkásságát, mert abban a korban az eltévelyedés és az újtól való rettegés jellemezte a magyar társadalmat s ezt a tizenkét évvel ezelőtti erdélyi magyarsághoz hasonlította. Akkor azt javasolta, hogy forduljunk a jövő felé, mert a múltunkat már ismerjük, s abból erőt merítve nem tévedhetünk. Ady Endre szellemisége akkor és most is példamutató. Sem ő, sem mi nem félünk a változás szelétől, nem bújunk el, nem hunyászkodunk meg, hanem erőt merítünk – sokszor nagy eleinktől, politikusainktól hazafiktól, de még többször tőle és kortársaiból – és véghezvisszük a lehetetlen, meghazudtoljuk azokat, akik varjakként károgják, hogy erőtlenedik a magyar, felborítjuk a papírformát, amely azt jósolja, hogy nincs már bennünk tenni akarás. ” — fogalmazott ünnepi gondolataiban Pataki Csaba tanácselnök, zárásként Adyt idézve: “A gondolat könyörtelen és feltartóztathatatlan erő', de ezt az erőt igazán a tett sokszorozza meg.” — mondta, utalva az előttünk álló választásokra.

Ady Endre, az újságíró — aki mindvégig megőrizte újságíró természetét 

Nagy Barna polgármester Ady nem kevésbé fajsúlyos, de költészeténél talán valamivel kevésbé ismert és némiképp háttérbe kerültebb zsurnalisztikai munkáját emelte ki köszöntőjében — hiszen Ady nem csak a magyar irodalom egyik legnagyobb költője, hanem a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb, keményen kritikus hangú alakja is. „Nem prófétaként jövendölt, hanem józan ésszel ki tudta számolni, minek mi lesz a várható következménye. Olyan problémákra mutatott rá több mint 120 évvel ezelőtt, amelyek ma is időszerűek. 1902-ben a Nagyváradi Naplóban a következőket írja:'a magyar politika pár év óta teljesen belemerült a reakcióba, s egészen a kiváltságos osztályt szolgálja. A nép vándorol ki. Az adózás alatt nyög az egész ország.' Egy másik írásában a közigazgatást bírálja: 'közigazgatásunk az állami életnek ez az eszenciája, a mindene példátlanul rossz. Szinte kevés reá az ázsiai jelző. Iskoláink nem tudnak embereket faragni, csak félembereket.'
E sorok olvasása után azt is gondolhatnánk: nincs új a nap alatt és több mint 120 év elteltével semmi sem változott. Talán az is felmerül bennünk, hogyan lehetne ezeken változtatni, hiszen mi sem költők, sem híres újságírók, sem forradalmárok nem vagyunk.” – mondta, emlékeztetve ugyanakkor arra is: a változtatáshoz vezető úton a választásokon való részvétel az első lépés.
A zsurnaliszta Adyt emelte ki beszédében Turos Lóránd szenátor (s nem mellesleg egykori újságíró), hangsúlyozva: azok a gazdasági, társadalmi, közigazgatási problémák, amelyekről Ady írt, most is léteznek. „Nem kertelt, mindig kimondta amit gondolt és igaznak vélt, gyönyörűen megfogalmazva.” Turos ugyanakkor azt sem hallgatta el, kamasz- és fiatal korában nagy hatással volt rá Ady költészete és publicisztikája is, fajsúlyos útravalót adva számára. 
A megemlékezés zárásaként egy másfajta, rendhagyó, és minden irodalomszerető számára igen élvezetes szolgálat következett — Marosán Csaba kolozsvári színművész mondhatni visszajáró vendége az Érmindszenti zarándoklatnak, s pár éve  már fiait is hozza magával e zarándoklatra.  
Az Intés az őrzőkhöz című összeállításának középpontjában természetesen Ady Endre állt, ám nem csak a költő, hanem a publicista és az ember Ady. S hogy mennyire komolyan-humorosan, mély öniróniával jellemezte önmagát az ellenségeinek köszönetet mondó Napisten papja, arra talán legjobb példa az 1909 júniusában írt Önéletrajz.
A főhajtás a szülőház udvarán ért véget, ahol Marosán Csaba szavalatát követően a kegyelet koszorúit helyezték el a szobor talapzatán. 

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!