A 2008-ban kirobbant gazdasági válság súlyos depressziós hullámot indított el az amerikai felnőtt lakosság körében. Nagy valószínűséggel a világ más régióiban is hasonlóan káros lehetett a válság az emberek mentális állapotára — írja a hazipatika.com.

A súlyosdepresszióelőfordulása a válság idején jelentősen megnőttfelnőttekkörében. Míg 2005-2006-ban 2,33 százalék volt, 2009-2010-re már 3,49 százalékra emelkedett. A kevésbé súlyos depresszió is gyakoribbá vált a recesszió alatt és után: 2005-2006-ban 4,1 százalék volt, 2009-2010-re már 4,79 százalékra emelkedett, ám a kevésbé súlyos depresszió rátája 3,68 százalékra csökkent 2011-2012-re. A szegény rétegekbe tartozók és azok, akik nem fejezték be a középiskolát, nagyobb valószínűséggel lehetnek depressziósok, mint más csoportok tagjai.

A tanulmányszerzők szerint valószínű, hogy az erős és kitartó recesszió negatív hatással lehetett a foglalkoztatásra, amunkahelyés a lakhatás biztonságára, az értékpapírokban lévő tartalékokra, s ezek a tényezők együttesen hozzájárultak a súlyos depresszió tartós növekedéséhez az amerikai lakosság körében, de ebben arecesszióidőszakában tapasztalható más tényezők is szerepet játszottak. Egy 2013-ban közreadott tanulmány megállapította, hogy a munkaképes korúférfiakközött 3,3 százalékkal emelkedett az öngyilkosságok száma szerte a világon 2008 és 2009 között. A növekedés a legkifejezettebb Európában és az amerikai kontinensen volt. A nők öngyilkossági aránya is növekedett, de ez csak 2,4 százalékos volt. Az emelkedő öngyilkossági arány a BMJ tanulmánya szerint összefüggést mutat a globális munkanélküliség 37 százalékos emelkedésével az adott időszakban. Egyes szakértők szerint mivel a mentális problémák összefüggenek a munkahely vagy a vagyon - végső soron a létbiztonság - elvesztésétől valófélelemés stressz szintjének növekedésével, az ilyen hatásoknak leginkább kitett embereknek lehetővé kellene tenni, hogy szűrővizsgálatokkal megelőzhessék a problémáik súlyosbodását.