A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatos kutatócsoportja a romániai lakosság mobilitási mutatóinak alakulását elemezte a koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapot idejére vonatkozóan. A COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor (COVID-19 - RoEIM) névre keresztelt projekt keretén belül a kutatók a Google Mobility adatait használták fel, melyek segítségével egy országszintű mobilitási mutatót alakítottak ki a március 16.–május 15. periódusra vonatkozóan. A mutató mindazon személyek mozgását figyelembe veszi, akik Google felhasználói fiókkal rendelkeznek, és a tartózkodási helyük megosztását lehetővé tevő opció aktív állapotban található.

A kutatási projekt eredményei azt mutatják, hogy az országszintű mobilitás már a szükségállapot bevezetését megelőző tíz napban elindult, majd a bevezetést követő tíz nap után egy -52%-os minimumpontot ért el a február 15.–március 1. időszak átlagos mobilitásához viszonyítva.

Az abszolút negatív rekord az ortodox húsvét alatt figyelhető meg, amikor a lakosság mobilitása 67%-kal csökkent az említett referenciaidőszakhoz viszonyítva. Az adatok a katolikus és protestáns húsvét időszakára is jelentős visszaesést mutatnak, amikor az országos átlag -45%-ot ért el, de a jelentősebb számarányban magyarlakta megyékben ez akár -66%-ig is csökkent: Kovászna megyében -66%, Hargita megyében -64%, Maros megyében -50%, Szatmár megyében -54%, Bihar megyében -44%, Szilágy megyében -49%, Kolozs megyében -49% volt — tehát az erdélyi, partiumi megyékben mondhatni jobban betartották a kormány kijárásra vonatkozó korlátozásait.

Az átlagos mobilitási index egyes komponenseit tekintve elmondható, hogy a legnagyobb országos visszaesés a szükségállapot alatt a kiskereskedelem és szabadidős tevékenységek (átlagérték: -59%), valamint a tömegközlekedési állomásokhoz kapcsolódó tevékenységek (átlagérték: -56%) területén történt. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a szükségállapot eltörlését követő napon a legjelentősebb ugrás a parkok és zöldövezetek látogatottságában következett be (május 14.: -24%, május 15.: +3%, május 16.: +13%).

A Google adatain túlmenően azt is fontos megállapítani, hogy a romániai határrendészet adatai szerint a romániai határátlépések száma átlagosan 84%-kal volt alacsonyabb ebben az időszakban az előző év azonos periódusához képest.

Megyék közötti összehasonlításban megállapítható, hogy a szükségállapot alatt Bukarestben (átlagérték: -52%), valamint Brassó (-47%) és Kolozs (-47%) megyékben csökkent a legnagyobb mértékben a lakosság mobilitása, míg azon megyék között, ahol a szükségállapot bevezetése a legkevésbé hatott a mobilitás csökkentésére, Giurgiu (-22%), Teleorman (-22%) és Călăraşi (-28%) találhatók a legelső helyeken olyan százalékos értékekkel, amelyek jelentősen meghaladják az -41%-os országos átlagot.

A jelentősebb számarányban magyarlakta megyék tekintetében Kolozs megyét leszámítva Maros (-39%), Hargita (-39%) és Kovászna (-38%) emelkednek ki az országos átlagot közelítő mobilitáscsökkenésekkel, de szorosan követi őket Szilágy (-37%), Bihar (-35%) és Szatmár (-35%) megye is.

A szükségállapot különböző periódusai alatt az említett országos „toplisták” tekintetében csak kis változások érzékelhetők, a három legnagyobb mobilitáscsökkenéssel jellemezhető megyéhez még Iaşi megye csatlakozik, míg a legkisebb csökkenést elkönyvelő megyék között Ialomiţa megye is megjelenik.

A kutatási projekt részletes eredményei interaktív infografikák segítségével megtekinthetők a projekt hivatalos weboldalán (econ.ubbcluj.ro/coronavirus) román, magyar, illetve angol nyelven.

Fotó: Habarics Zsolt