Egyre gazdagabb a Bartók Béla Hagyományőrző Kulturális Egyesület tevékenysége, amely a szatmári hagyományos magyar kultúrát szeretné éltetni és továbbadni a fiataloknak. Bertók Béla egyesületi elnököt kérdeztük az egyesület tevékenységéről.

— Két éve alakult meg a Bartók Béla Hagyományőrző Kulturális Egyesület, hiánypótlásként, hiszen jelenleg Szatmárnémeti kulturális közintézményeiben nincs állandó, közpénzből támogatott magyar kulturális tevékenység, magyar néptánccsoport. Bertók Béla hegedűművészt, az egyesület elnökét kérdeztük arról, mi volt a célja az egyesület megalapításának?

— Amikor megalapítottuk az egyesületet, célunk a magyar kultúrán belül a hagyományok ápolása volt, előadásokkal készültünk a régi és új szokások felidézésére. Megünnepeltük a farsangot, a Bálint-napot, anyák napját, az Új Kenyér Ünnepét, a Luca-napot és az egyesület névadójának, Bartók Bélának a születésnapját. Szeretnénk átmenteni az eltűnőfélben levő régi szokásokat, ünnepeket, éltetni, művelni, átadni azokat a fiataloknak. Tevékenységeinkbe a megalapítás óta eltelt két év alatt egyre többen bekapcsolódtak minden korosztályból, így állandó csoportok alakultak, két felnőttkórus, népi zenekar, gyermek citerazenekar, furulyaegyüttes, néptánccsoport. Fejér Kálmán tanár úr a népi zenekar és a világi kórus tagja. Harminc évig gyűjtötte a megye falvaiban a szatmári magyar népdalokat. Elsősorban ezeket a népdalokat adja elő a Bartók Béla Népi Zenekar, a Higyed Gyöngyi által vezetett Bartók Béla Kórus és a Hencz József zeneszerző által vezetett világi kórus. Szatmáron hagyományos hangszer volt a citera, amit a paraszt bácsi saját kezével készített el. Megalapítottuk a gyermek citerazenekart, a gyerekek lelkesen játsszák a népdalokat azokon a hangszereken, amelyeken még dédnagyapáik játszottak, és a citera hangjára szatmári népdalokat énekelnek.

— Az egyesület gazdag, színes előadásokat mutat be, amelyeket minden alkalommal telt ház fogad. Minek köszönhető az előadások sikere?

— Amikor elkezdtük, nem is gondoltuk, hogy ilyen sokan bekapcsolódnak majd a tevékenységünkbe, és a közönség is nagyon hálás, az előadásokon látom az emberek szemében az örömöt. Munkánkban fontosnak tartjuk a szakmaiságot, hiszen minden egyes csoportunkat szakemberek vezetik, a népi zenekarban iskolázott zenészek játszanak. Én klasszikus zenét tanultam, de az eredeti népi zenét másképp kell játszani, azt meg kellett tanuljuk, hogy helyesen adjuk át, azt hiszem, ennek köszönhető a sikerünk. Tanítónők, magyar tanárok csatlakoztak hozzánk, akik szavalni tanítják a gyerekeket, régi népszokásokat elevenítenek fel, és megalakult nemrég az egyesület néptánccsoportja is.

— Térségünkben a kulturális sokszínűség egy érték, amit meg kell ismertetni a fiatalokkal. Kapnak-e valamilyen anyagi támogatást közpénzből az egyesület gazdag kulturális tevékenységeinek a megvalósítására, a fiatalok tanítására?

— Ez az egyesület önkéntesen szerveződött, lelkesedésből adjuk át a tudásunkat a gyerekeknek. Az idén is hét előadást tartottunk, de csak egyetlen alkalommal kaptunk támogatást közpénzből. A mi előadásainkon a magyar kultúrát szeretnénk ápolni és továbbadni, de ez nemcsak a magyarságnak szól, hanem azoknak a román embereknek is, akiket érdekel a magyar kultúra, meghívtuk az előadásinkra a román elöljárókat is. A legutóbbi Luca-napi előadásunkon Bartók Béla Román népi táncok című zongoradarabját is bemutattuk. Fontos lenne, hogy azok, akik felelősek a megyei tanácsban a kulturális tevékenységek támogatásáért, vegyék figyelembe, hogy milyen gazdag kulturális tevékenységet folytatunk, szükségünk lenne a támogatásra, hogy a fiataloknak is át tudjuk adni a tudásunkat.

Pándi Annamária