A Szamos folyóirat égisze alatt működő Szamos Diákirodalmi Kör meghívást kapott a Nagyerdei Szabadtéri Játékokra. A tizenöt tagú csoportban szatmárnémeti és nagykárolyi középiskolák diákjai, valamint a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kar hallgatói vettek részt. A program megszervezését és annak lebonyolítását Kulcsár Edit, a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja és Némethy-Szilágyi Norbert, a Borostyán Produkció vezetője vállalta fel. Ők fogadták a szatmári fiatalokat, és kísérték el őket a programok helyszíneire.

Az első úti cél a debreceni református nagytemplom volt, ami Debrecen legjellegzetesebb épülete, az ország legnagyobb református temploma, a magyarországi református egyház jelképe, miatta nevezik Debrecent gyakran „kálvinista Rómának”. A szatmári vendégek több szemszögből is megtekintették a templom belsejét, melynek háromezer ülő helye van, közöttük a Kossuth-szék. A toronyban függ Magyarország legnagyobb református és egyben legnagyobb protestáns harangja. Ráccsal elkerítették, hogy a rossz szándékú látogatók ne tehessenek kárt benne, ugyanis a múltban erre volt már példa. A harang a látogatók megzavarásának elkerülése érdekében csak vasárnap és ünnepekkor, illetve halottak emlékére szólal meg.

A debreceni református nagytemplom kiemelt turisztikai látnivaló, ami egész évben fogadja a látogatókat. A földszinti templomtérben látható egy Kossuth-emlékkiállítás, valamint a Gyülekezettörténeti kiállítás, melynek legfontosabb eleme a vizsolyi Biblia eredeti példánya. Állandó kiállítás továbbá a Bibliai makett- és festménykiállítás, mely Csia Lajos lelkipásztor huszonöt nagy méretű makettjét és Tichy Kálmán festőművész ötvenkét festményét tartalmazza. A keleti toronyban a hatodik emeletig (a padlástérig) lifttel is lehet közlekedni, a legizgalmasabb viszont a régi, sokszor keskeny falépcsőkön történő közlekedés.

A régi óraszerkezet, valamint Péchy Mihály eredeti ötletét mutató templommakett megtekintése után a csoport tagjai felsétáltak a nyugati torony kupolájáig, a Rákóczi-haranghoz, melynek meg lehet ismerkedni érdekes történetével is. Egy emelettel feljebb szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a két torony között húzódó panorámajárdáról, ahonnan a város nagy része belátható. Hasonló élményeket nyújt a templomtorony négy ablakából a négy égtáj felé történő kitekintés.

A Debreceni Református Kollégiumot Pinczés Orsolya múzeumpedagógus mutatta be a vendégeknek. Elsőként a Kálvinista Róma, Keresztyén respublika, Magyar Genf című állandó kiállítás anyagáról beszélt a tárlatvezető, majd az iskolatörténeti szobába, a Fazekas Mihály- és Csokonai Vitéz Mihály-emlékszobákba, az Oratórium nemzeti emlékhelyre, a díszkönyvtárba és a Bölcsőtől a koporsóig című egyháztörténeti kiállítás helyszínére sétáltak a látogatók, közben szívhatták magukba a gazdag irodalmi és történelmi ismereteket, amit megkönnyített az, hogy láthatóvá vált számukra mindaz, amiről szó esett.

Az első teremben arra a kérdésre kapnak választ a látogatók, hogy miért éppen Debrecen válhatott a magyar reformátusság legfontosabb, egyes korszakokban egyetlen támaszává. Az 1538-ban alapított Kollégium a magyar oktatás, tudomány és irodalomtörténet számos nagy alakját nevelte, az Ország Iskolája című kiállítás közéleti jelentőségére is rávilágít. Az iskolatörténeti részleg visszavezet a nyilvános múzeum kezdeteihez, nevezetesen 1858-ig, amikor megnyitotta kapuit a Kollégium első természettudományi jellegű állandó kiállítása. A belső tér középpontjában a tudós Hatvani professzor — a „magyar Faust” — alakja áll, vele együtt a korabeli fizikai, csillagászati eszközök mellett a botanika és az irodalom kapcsolata is érzékelhető. Évforduló kínált alkalmat a Csokonai-emlékszoba berendezésére. 1938-ban „ereklyéket,” kéziratos forrásokat és a költő kultuszához kötődő képzőművészeti alkotásokat helyeztek el egy emeleti helyiségben. A látogatók megtekintették a világ legszebb könyvtárai című kötetben is szereplő Műemlékkönyvtár értékeit, megismerkedhettek az Oratórium (Imaterem) történelmi szerepével. Az 1848/49-es szabadságharc idején itt ülésezett az Országgyűlés Alsóháza és itt készítették elő a Habsburg-ház trónfosztását. A padsorokon kis fémtábla jelzi, hogy az akkori országgyűlési képviselők hol foglaltak helyet. Természetesen bárki felállhatott arra a pulpitusra, melyen valaha Kossuth Lajos szónokolt.

A Bölcsőtől a koporsóig című kiállítás a Tiszántúl egyházművészetét (köztük 16–19. századi úrasztali edényeket és hímzéseket), illetve egy ember életútjának templomi szertartásokhoz kötődő nagy fordulatait mutatja be. A tárlat felvillantja a népművészet és az egyházművészet leglátványosabb határterületeit is.

A szatmári kirándulók a kollégium udvarában találkoztak dr. Keczán Mariann irodalomtörténésszel, muzeológussal, tanárral, a Szabó Magda Emlékház létrehozójával. Dr. Keczán Mariann 2017-ben a — gyűjteményekben letéti anyagként elhelyezett — Szabó Magda-hagyaték felhasználásával elkészítette a Szabó Magda Emlékház forgatókönyvét, részt vett a koncepció megvalósításában, majd átadását követően — szakmai vezetőként — az emlékház turisztikai és az oktatási tartalmainak kibontását tűzte ki célul. Az irodalmi útikalauzt (Szabó Magda Debrecene, Debrecen, 2018, 2021) szerkesztette, amelynek tanulságait felhasználva az ösztöndíj keretében Szabó Magda életművének sajátos karakterjegyével:„debreceniségével” kezdett el foglalkozni. A látókörébe került publikálatlan forrásanyag (levelezés, szakdolgozatok, családtörténeti, levéltári dokumentumok) feldolgozásával a debreceni szellemi örökség életműben fellelhető elemeinek (például klasszikus műveltség, kálvinista hitvallás) és jegyeinek, valamint az írónő formálódó városképzetének a bemutatására vállalkozott.

Keczán Mariann a kollégium elől rollerrel indult el a szatmári fiatalokkal, hogy bemutassa Debrecen jelentősebb kulturális emlékhelyeit, eljutva a Szabó Magda Emlékházig. A fiatalok feledhetetlen élményekkel gazdagodtak, később felvetették, hogy érdemes lenne Szatmárnémetiben is beindítani egy rolleres kulturális sétát.

A nap megkoronázása volt a debreceni református nagytemplom előtti téren felállított színpadon bemutatott Csíksomlyói passió című előadás. A Nemzeti Színház előadása keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet. Egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi interpretációja, valamint Szőcs Géza kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.

A Szamos Diákirodalmi Kör tagjai olyan személyiségekkel kerültek egy térbe, mint Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, a Csíksomlyói passió rendezője, valamint neves színészek, színházi és népzenei élet neves szakemberei, a színművészeti főiskola elsőéves hallgatói, egyházi és világi személyiségek, többek között Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Kósa Lajos parlamenti képviselő, Debrecen volt polgármestere, Papp László jelenlegi polgármester és mások.

„Óriási munka és felelősség egy krisztusi témát úgy feldolgozni, hogy az érthető, érezhető, egyszerre ragaszkodik a hagyományokhoz, ugyanakkor a mai embert is meg tudja szólítani. És mindezt a magyarság egyik legfontosabb szakrális helyén, a debreceni nagytemplom előtti téren. Azt hiszem, legfontosabb keresztényi történetünk ezáltal mindenki számára átérezhetővé, megélhetővé válik, nézőtér és színpad egy nagy közösséggé olvad össze az előadás alatt” — mondta a debreceni bemutatón Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a Csíksomlyói passió rendezője. „Egyfajta misszió, amelynek ősi hagyománya van, hogy helybe visszük a színházat. A minőségi kultúrából nem szabad engedni, a Nemzeti Színháznak feladata, hogy minél több emberhez vigye el a csodálatos magyar kulturális és művészeti kincseket” — fogalmazott.

A Színház és Filmművészeti Egyetem Nyári Akadémiája augusztus 7–13. között zajlott Debrecenben, melyen a frissen felvett, első éves hallgatók vettek részt. Kulcsár Edit, az új dramaturg osztály tanára elmondta, az SZFE „gólyái” megismerkedtek a cívis város hagyományaival és gazdag kulturális életével, valamint a tanáraik irányításával workshopokon vettek részt. „Debrecen a nemzet szellemiségét, a nemzetet meghatározó lelkiséget hordozza, formálja és meghatározza, Debrecenben lenni megtiszteltetés és büszkeség” — nyilatkozta Vidnyánszky Attila, az SZFE Kuratóriumának elnöke, aki rendező osztályt indított idén. Az SZFE Nyári Akadémia zárásaként a fiatalok megnézték a Nemzeti Színház monumentális Csíksomlyói passió című előadását, amit Csíksomlyó és Esztergom után, a debreceni nagytemplom előtt adtak elő helyi közreműködők bevonásával. A szatmári diákok számára különös élmény volt látni, hogy kik lesznek a jövő színészei, rendezői, filmesei… Kulcsár Edit mindenben segített, hogy a szatmári fiatalok jól érezzék magukat és kellemes élményekkel érkezzenek haza.

A Szamos Diákirodalmi Kör megbeszéléseket folytatott olyan kulturális és közéleti személyiségekkel, akik segítenek abban, hogy a jövőben újabb eseményeken és rangos rendezvényeken vegyenek részt, hogy miközben megismerik az egyetemes magyar kultúrát, megismertessék a térségüket is, népszerűsítsék annak értékeit, miközben tanulva és tapasztalatokat szerezve maguk is értékeket hoznak létre.

Elek György