Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) átlátható, méltányos számítási módszert és a minimálbér befagyasztásának elkerülését szorgalmazza, és 2027–ben, vagyis jövőre a jelenlegi 4325 lejről 4652 lejre emelné a bruttó minimálbért.

A BNS kedden ismertette a minimálbér megfelelőségéről és az erre vonatkozó uniós irányelv romániai alkalmazásáról készített tanulmányát. Mint kiemelik, Romániában továbbra is rendkívül sokan dolgoznak minimálbérért vagy ahhoz közeli fizetésért. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egyharmada, 1,71 millió dolgozó legfeljebb 5 százalékkal keres többet a bruttó minimálbérnél, és ez a helyzet 2024 óta nem változott.
2026. szeptember 30-án 714.864 teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott (13,6 százalék) pontosan a 4325 lejes bruttó minimálbért kapta. Ugyanakkor tíz alkalmazottból nyolcnak az alapbére elmarad az országos átlagbértől.
Románia a 825 eurós minimálbérrel a 20. helyen áll az Európai Unió minimálbért alkalmazó 22 tagállama között, miközben Bulgária gyors ütemben dolgozza le a lemaradását. A szomszédos országban a nettó átlagbér 2025-ben már meghaladta a romániait, noha Romániában a bruttó átlagbér jóval magasabb. A különbséget a szerzők azzal magyarázzák, hogy Bulgáriában kisebbek az adóterhek.

A BNS számításai szerint a jelenlegi, 2699 lejes nettó minimálbér a tisztességes megélhetéshez szükséges összeg mindössze 48,7 százalékát fedezi. Egy két felnőttből és két gyermekből álló család havi megélhetési költségeit 2026 szeptemberében 11.668 lejre becsülték. A szövetség kifogásolja, hogy Romániában továbbra sem határozták meg hivatalosan a megélhetéshez szükséges minimális fogyasztói kosár értékét.

A BNS elnöke, Dumitru Costin hangsúlyozta, hogy az uniós irányelv célja kiszámítható, átlátható minimálbér-megállapítási rendszer kialakítása, amelyben a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek közösen vesznek részt. A szakszervezeti vezető bírálta, hogy a kormány korábban politikai megfontolásokból hat hónappal elhalasztotta a minimálbér emelését, noha a munkaügyi minisztérium elemzése már januártól indokoltnak tartotta a 4325 lejes összeget. Costin szerint ezzel a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók jelentős jövedelemtől estek el.
A szövetség ezért azt szorgalmazza, hogy a 2027-es minimálbért objektív gazdasági mutatók és hivatalos megélhetési költségek alapján, a szociális partnerekkel folytatott érdemi egyeztetés után állapítsák meg.

IMM: Egy újabb béremelés tovább növelné a vállalatokra nehezedő terheket

Ezzel szemben a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia a  bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re, ugyanis szerintük egy újabb béremelés tovább súlyosbítaná a gazdasági nehézségeket, és növelné a vállalatokra nehezedő terheket.

Mint a szervezet elnöke, Florin Jianu kedden kiemelte, a minimálbér emeléséről szóló vitákban figyelmen kívül hagyják a gazdaság kedvezőtlen helyzetét, a munkahelyek megszűnését és a termelékenység csökkenését. Úgy véli, hogy a minimálbér emelését a gazdasági mutatók alakulásához kellene igazítani, nem pedig politikai döntéssel meghatározni.
„Úgy viselkedünk, mintha növekedne a gazdaság, mintha minden ágazat fejlődne, és nem veszünk tudomást a jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági helyzetről. A minimálbér emelése csak tovább mélyítené a válságot” — fogalmazott.

Az IMM Románia számításai szerint a bruttó minimálbér 300 lejes, 4325 lejről 4625 lejre történő emelése mindössze 100 lejjel növelné az alkalmazottak nettó fizetését, miközben a munkáltatók havi bérköltsége 311 lejjel emelkedne. A számítások a minimálbérhez kapcsolódó 200 lejes adókedvezmény év végi megszűnésével számolnak.
Jianu szerint elsősorban a munkát terhelő adók és járulékok csökkentéséről kellene tárgyalni. A szervezet több lehetséges megoldást is megvizsgált, köztük az adóterhek mérséklését, az adómentes összeg 200 lejről 400 lejre emelését és a minimálbérek differenciált adóztatását.

Az IMM Románia elnöke arra kérte a kormányt, hogy a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel közösen elemezze a minimálbér-emelés és az adócsökkentés várható hatásait. Hangsúlyozta, hogy egyszerre kell biztosítani a munkavállalók nettó keresetének növekedését, a vállalatok versenyképességének és beruházási lehetőségeinek megőrzését, valamint a kiszámítható adórendszert.
Jianu arra is figyelmeztetett, hogy az év első nyolc hónapjában több mint 125 ezer vállalkozás szűnt meg, és becslései szerint az év végéig akár 100 ezer munkahelyet is felszámolhatnak.

A szervezet a minimálbér-emelés hatásairól készített elemzését a kormány elé terjeszti, és álláspontját a munkaügyi miniszterrel szerdára tervezett találkozón is ismerteti - közölte.

Hírszerkesztő

(Nyitókép: archív)