Egy szatmárnémeti olvasónk számolt be egy fura helyzetről, amivel az egyik szatmárnémeti bevásárlóközpont parkolójában szembesült. Olyan közel parkolt két autós társa az autójához mindkét oldalról, hogy nem tudott beülni a kocsijába. Rövid várakozás után a bolt hangosbemondójánál kérte, hogy hívják az autóhoz valamelyiket a két sofőr közül, de egyikőjük sem reagált. Rendőrt hívott, és bár a hatóságiak elmondták, hogy nincs jogkörük a magánterületnek számító parkolóban intézkedni, de azért kiszálltak helyszínelni. Egyikőjük női rendőr volt, aki szerencsére volt annyira filigrán, hogy befért a kocsiba, és kihajtott azzal a két másik jármű közül, így pedig már a tulajdonos is beülhetett. Ennek az esetnek a nyomán kereste meg szerkesztőségünket a pórul járt sofőr, hogy járjunk már utána, mit lehet tenni ilyen esetekben.

Hatástalan a KRESZ

A problémával kapcsolatban Ressler Ştefan szatmárnémeti ügyvédet kerestük fel, aki rendszeresen segít ilyen és ehhez hasonló esetekben. Maga is nagyon érdekesnek tartotta a jelenséget, és egy óriási anomáliára, fura joghézagra mutatott rá. Azt már mindenki tudja, hogy a bevásárlóközpontok magánterületek, ott nem érvényesek a közutakra érvényes törvények. Ha közterületen valaki úgy parkol, hogy leblokkol egy másik autót, vagy elfoglalja a kapukijáratot, közlekedési kihágást követ el, és a 195/2002-es kormányrendelet értelmében, amelyik a magyar közlekedési rendszabályzat romániai megfelelője, több közrendért felelős szerv is eljárhat. Ha viszont ez magánterületen történik, ahová a KRESZ-nek „nincs bejárása”, ott nem tud hatósági személy erre hivatkozva intézkedést foganatosítani. Ha például egy társasház udvaráról valaki nem tud kihajtani, mert egy másik autó elállta a kijáratot, lehet rendőrt hívni. De ha egy magánterületen lévő parkolóhelyre idegen autós parkol, vagy ott állja el a mozgásteret, akkor már nem lehet rendőrhöz fordulni.

Utólagos kártérítés

Ilyen esetekben, mint amilyen a bevásárlóközpont parkolójában is történt, csak utólagosan lehet eljárni. A pórul járt autósnak akkor és ott tanúkat kell hívnia, alátámasztandó a történteket, dátumot és időpontot feljegyeznie, és utólag, bírósági polgári peres eljárás során kártérítést kérnie, magyarázta Ressler. Ez a kártérítés lehet anyagi vagy eszmei, illetve mindkettő. Egy ilyen pert lefolytatni elég sok idő, elég sokba kerül, és a — főleg az eszmei — kár mértékének meghatározása nagyban függ a bírótól.

Btk.-ba forduló esetek

Van még egy érdekes vetülete ennek az esetnek, mutatott rá az ügyvéd, mégpedig az, hogy a magánterületen elkövetett szabálytalan parkolással szemben hatósági személy nem tud fellépni, viszont ha a szabálytalanul leparkolt autóban kár keletkezik, mert „valaki” kipukkasztja a kerekét, betöri az ablakát, letöri a tükrét, vagy végigkarcolja, az már a büntető törvénykönyv (Btk.) előírásai szerint mérlegelendő eset, mint ahogy az is, ha a sofőrök összeverekednek. Ha károkozás vagy személyi sérülés történik, a közlekedési kihágás egyből bűncselekménnyé fajul, és az ilyen esetekre érvényes Btk. már magánterületen is kifejti a hatását, ekkor már közbeléphet hatósági személy, kihívható a rendőr. A Btk. aktiválódik akkor is, ha mondjuk napokig van visszatartva egy kocsi egy magánterületnek számító bevásárlóközpont-pakolóban, és ennek a sofőrje például — saját pénzén — kihívja az emelődarus kocsit, és elszállíttatja az őt blokkoló járművet, mert ez meg lopásnak számít.

Sérülő jog?

Ressler szerint sokakban felmerül ilyenkor, hogy az autó leblokkolásával nem sérül-e a szabad helyváltoztatáshoz való alapjoga a sértettnek, nincs-e megfosztva a szabadsághoz való jogától, ám ez nincs így. Az ide vonatkozó 205. Btk.-paragrafus kimondja, hogy ilyet nem szabad tenni, de ha az autó van visszatartva, attól a személy gyalog még elmehet onnan, nincs fogva tartva.